Tárcán kínálom

Szemelvények Ésik Sándor most megjelent Csipkezsófika álma című könyvéből  Ismét megnyomtam a csengőt, és a kiskapu vasrácsai között tovább fürkésztem a bejárati ajtót. Tekintetemmel végiglépdeltem a repedezett betonjárdán, számolgattam a gazos hézagokat. A vállam mögött visszanéztem, mert…

Szemelvények Ésik Sándor most megjelent Csipkezsófika álma című könyvéből  Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr… A messze szatmári tölgyes, kökényes legelők ölén, a Túr folyó partján, azon a vidéken, ahol nem is olyan rég…

Írta: Ésik Sándor   Munkásőrnek egy baja, egy baja… Halkan dudorászott, igyekezett zajtalanul bezárni maga mögött az ajtót. A lépcsőházból beszűrődő fényben megtalálta a villanykapcsolót. A kattanással egy időben  csapta le odakint a világítást az időmérős automata. Igen, állt meg egy pillanatra a…

Írta: Ésik Sándor   Dalolj velem, mosolygott Klára néni. Már ezeket a szavakat is énekelve mondta, azon a hangon, amin folytatta. Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki… A kicsi a válláig se ért, csillogó szemekkel kapaszkodott Klára néni tekintetébe. Az autó hátsó ülésén…

  Az idősebb Petróczi fél lábát a terepjáró első kerekének a tengelyére helyezte, könyökét magasra emelt térdére támasztotta, és az így megtalált könnyed egyensúlyi helyzetében a szeméhez emelte a távcsövét. Mozdulatlanul meredt egy pontra, amelyet előtte már szabad…

Írta: Ésik Sándor Az öreg Karcsay szolgálati járműve az az ócska Pannónia volt, amelyiket még az agitálás után vettek az első tsz-elnöknek. A nagy kort megért és még ma is mutatós, fényes jármű annak idején legalább akkora becsnek örvendett, mint ma a Volga. Nem sokáig…

Az egzotikus receptek valahogy mindig ellenérzést váltanak ki az emberekben, de – mint ahogy azt magamon is tapasztaltam – csak addig, amíg elmesélik. Készen, feltálalva már vonzza a tekintetet az ilyen szemnek orgia látvány. Nem csoda, hogy a közelben elhelyezkedő nyálmirigyek…

  Ha bábszínházban játékvonatot játszanék, faleveleket fűznék össze, és elhúznám őket a paraván mögött. Előre egy kéttenyérnyi platán, utána kisebbek… Mulatságosan hullámoztatnám a szerelvény vagonjait, abból is látszódjék – miként a rajzfilmeken –, most éppen a váltókon csattognak át. Hatalmasat…

Mivel a legegyénibb magánvállalkozásé a jövő, nagyon megfontolandó, hogy egyáltalán alapítsunk-e erre a célra valamiféle bt-t, kft-t vagy ilyesmit. A cégbejegyzés időrabló dolog, macerás és ráadásul adót is kell fizetni. Áruljunk Rolex órát a piacon! Nem a karalábé és a…

  Hah, micsoda tavasz, szalad ki az ember száján, ahogy kikönyököl úgy estefelé az ablakán, és teleszívja tüdejét a korai kánikulától éppen csak megnyugodott levegővel. Az alkonyati zsongásban külön kivehető valamennyi madár szava. A kizsendült zöld fűben szaladgáló,…

Előbb csak néhány tehén tűnt fel a folyó közepén. Fejüket magasra tartva taposták a vizet, szemmel látható volt, hogy a szarvasmarha faj nemzedékeken keresztül csak a vályúban, pontosabban az önitatóban találkozik az őselemmel. Jobban is látták a parthoz evickélni, kilábalni…

  Az egyetlen mozgó valami is moccanatlanul, a felhőtlen, forró éghez szegezve vibrált. Egy réti héja. Hosszú percek óta egy helyben szitált, el nem mozdulva láthatatlan magasleséről. Kitűnő megfigyelőállás. Birodalma a látóhatárt lezáró Túr-töltésnél kezdődik, és…

  Ha Krúdyt olvasom, igen hamar eltéved szemem a sorok barázdáin. Gondolataim útra kelnek, vele sétálnak a hangulatos régi budai utcákon, vagy utána erednek az éjszaka lámpással suhanó, vállukon jótékonyan rejtő köntöst viselő szép asszonyoknak itthon, Nyíregyházán, a…

A fiatalember ámulva forgatta a fejét a mindenféle szagú deszkabódéban. Életében először bízták rá a megfüstölni való sonkát, kolbászt, megtiszteltetésnek vette, hogy ő tolhatta el a kiskocsin az utca végébe az öreg Szalontaihoz, aki messze földön híres volt, milyen szép…

A szív, kedves doktornő, a szív... Nálam a szív jelentkezett először. Igaz, akkor még fiatalabb voltam. Idejárt hozzánk egy öreg orvos még a régi világban, az mondta: a szív, az nagyon komoly dolog, azzal nem lehet tréfálni. Annyi embert elvisz fiatalon. Annak az embernek aranyból…

   Árnyékkígyó a kőkalendáriumon   CHITCHEN ITZA. Ami nagyszerű, az egyúttal egyszerű is. Miközben a Yucatan-félsziget legnagyobb piramisát szemléltem, és rajta a mayák naptárát, bizonyítva láttam az alapigazságot. A Mexikóban ma is kétmilliós…

  A két fiatalember, akikkel székesfővárosunkig szerencsém volt együtt utazni, anyanyelvemen társalgott egymással, mégsem sokat értettem szavaikból. Valamilyen híradástechnikai szakma lehet az övék, mindössze ennyit sikerült megállapítanom. Egyikük vizsgázni készült, a…

1.) A várbörtön mélyén hosszú-hosszú büntetését töltötte egy rab. Az őrön kívül éveken keresztül nem látott senkit. Nem sok idő elteltével − más élőlény nem lévén a cellában − egy bolhával kötött barátságot. Az oktalan állatról hamarosan kiderült, hogy…

Ez a mostani Mihály-napi vásár — úgy láttam — jóval nagyobb, mint az eddigiek voltak. A Böszörményi úton lassan már túlmegy az Agráregyetemen, befordul a Bolyaira, az Akadémia útra, és még így is egymás tyúkszemét tapossák az emberek. Ki gondolná, hogy még a 21.…

Az év első irodalomórája lassan a feléhez közeledett. Az egész osztály lelkesen körmölt. Ilyen gyorsan soha nem telt a papír – emlékezett vissza a nyár elején befejezett harmadik esztendőre. És a nyár sem – tűnődött tovább. Nézte a többieket: milyen könnyen szalad a…

Hasa van a dohánylevélnek. A hőségben szoknyaként lebeg körben a széle. Nagyon nagy kánikulának kell annak lenni, amikor a gazdája azt mondja: elég lenne már ebből az égi áldásból.Az akácfasor övezte zsebkendőnyi táblán már térden felül ért a dohány, ahol a két öreget…

Alattunk Alice Springs – ébresztett volna fel szendergésemből a pilóta, de nemhogy nem szenderegtem vagy aludtam volna, nagyon is éber voltam. A hosszú repülőutak akár tíz órás, vagy annál is hosszabb kibírhatatlan ücsörgést jelentenek. Vetítenek egy filmet, sőt, ebéd után…

Hallottam jó néhányszor, olvastam is róla az újságban, mégsem hittem el, hogy valamikor elkezdik. Maga a megváltoztathatatlan poshadt állandóság, amióta ismerem, és ismerem, amióta megvagyok. Több, mint egy évtizede történt. Megálltam autómmal Tunyogmatolcsnál, kiszálltam…

Olyan mélázva üldögéltem a Manhattan-félsziget csücskén a dús lombú fákkal benőtt parkban, mint valamikor hajdanán a Tisza és a Szamos egybefolyásánál Namény fölött, Olcsvaapáti alatt. Akkor is a vizet néztem, és a zöld levelű ágakat éreztem a hátamnál. És akkor is…

Amigo estimado! Piciny gyöngybetűkkel írta a szavakat. Kerek o, peckes t, majdnem a névjegy tetejéig értek a sorok. Amigo, azaz barát. Ahogy a latinban szólították meg régen egymást a tudós emberek: Amice optime! Ám amíg az „optime” csak valamivel több, mint ma az…