Tárcán kínálom

Írta: Molnár Péter   A falu, a völgybe leérkezve dupla kanyarba csavarodó út két oldalán álló házak sora. A Habsburgoknak tetszett volna valaha, ők szerették és kötelezően előírták ezt a településszerkezetet. De az idő nem áll meg, bár néhol lassabban mozdul. Mint…

Írta: Farkas Molnár Péter ...megint az éjszaka. Nyúlok a dobozért, bevésődött mozdulattal, aztán megáll a kezem, nem gyújtok rá mégsem. Férfi vagyok, a fenébe is! Csak kibírom valahogy! Én ne bírnám? Olvasok tovább. Japán története, már nincs romantika, nincsenek…

Írta: Molnár Péter Köszönöm, megvagyok. Semmi extra. Sem jobban, sem rosszabbul, mint annyian, mások. Peregnek a napok, van munkám, néha ki is fizetik. Annyit soha, hogy egyenesbe kerüljek, de így megy ez mostanában. Múlik az idő. Ez a legnagyobb baj. „Az idő telik, a böcsület…

Írta: Molnár Péter   A múlt század hetvenes éveinek elején, konkrétan 1972-ben szólított a haza. Behívtak katonának. Katonaidőm egy részét Pápán töltöttem. Ott volt abban az időben Közép-Európa legnagyobb katonai repülőtere. Amint az katonáéknál lenni szokott,…

Írta: Molnár Péter   A fiatal Eggewarth kora reggel óta ült a Ferenczi vendéglőben és ivott. Nem sokat, és a bort szódával hígította.Kevesen voltak rajta kívül a teremben. A söntéspult mellett kese bajszú, fiatal pincér támaszkodott álmosan, a sarokasztalnál egy idős…

Írta: Molnár Péter   Hajnalodik, és arra ébredek, hogy épp leszakad az ég. Ömlik az eső. Csak addig akarok az ablaknál állni, amíg elkészül a kávém, de a látvány elfeledtet velem kis időre kotyogót, cigarettát és minden mást is. Grafitszürke felhők, villámok kékes…

Írta: Molnár Péter   Áll a saroknál, ahol a két utca összetalálkozik, a keskenyebb a szélesebbe fut, áll az úttesten, csúszós, hideg kockaköveken, lent, mélyen, már ha fentről, a tetők magasságából nézzük. Hogy a szó átvitt értelmében is lent, mélyen, ránézésre…

Írta: Molnár Péter Áll az öregasszony a késői télben a pályaudvar bejáratánál. Előtte a járda vizes-hidegen csillog. Az olvadó latyakot alighanem elcsámpásodott, ősöreg hótaposójával rugdoshatta félre, kevéske biztonságos helyet készítve kartondobozának, ott a lába…

Írta: Molnár Péter – Maga tudja, mi a szerelem?Döme kezében megáll a pohár, hagyja csorogni a vizet. Szélütött arckifejezéssel bámul Nowotnyra.– Megártott a fröccs?– Nem hinném, elég gyenge a bor. De komolyan - maga szerint mi a szerelem?Döme elzárja a csapot a mosogató…

Írta: Molnár Péter A fiatal férfi bizonytalanul nézett körül a kis falu vasútállomásán. Rajta kívül még ketten szálltak le a vonatról, egyenest a restibe mentek. Megtörölte verejtékező homlokát. Nem a melegtől szenvedett, inkább a párás levegő volt szokatlan számára.…

Írta: Molnár Péter Hogy is írta Krúdy? „Nincs a szerelemnél meghatóbb érzemény. Mert korunkban, amikor a nemes érzelmek: a vallásosság, a hűség, a tisztelet, a barátság, a hazaszeretet lassan kivesznek a világból, csak a szerelem az, amely képes visszavarázsolni a régen…

Írta: Molnár Péter Hajdúdorogi nagyapám – némi képzavarral – afféle gyümölcsoltó boldogasszonynak számított falujában. Örökké tréfára hajló természetének egyik kifejezési módja a kertje volt. Gyerekkoromban már nagyon sok ház udvarán állt szőlőlugas, de nagyapám…

Írta: Molnár Péter – Engedd el a lábam. – Nem. – Engedd el a lábam! – Nem. – Te! Rúgni fogok! – Jó, legyen. Tessék, elengedtem, így most jó? – Jobb, de vedd le a kezed a hasamról. – Szóval nem érhetek hozzád? – Te polip, te. – Most mi van? Szeretlek simogatni. –…

Írta: Molnár Péter „Vannak napok, amikor semmi sem…” Tisztán hallja a víz zuhogását. A paneléjszakák megszokott zaja, valaki lehúzta a vécét, semmi különös. Nyúl a telefon után, három harminckettő. Ideje lenne aludni. A fal felé fordul, kicsit mocorog, derekához…

Írta: Molnár Péter Diogenész elunta magát a hosszú ideje saját tulajdonú ingatlanát képező hordóban. Hanyatt feküdt, fázósan és meglehetősen mogorva kedvvel magára húzkodta vedlett birkaszőr takaróját. Két karját a feje alá helyezte, mintegy leplezve ezzel a párna…

Írta: Molnár Péter 1849. augusztus 12 - 13. „Én katonai sikereimnek legnagyobb részét chemiai tanulmányaimnak, a búvárkodás révén szerzett értelmi fegyelmezettségemnek köszönöm… Chemiai tanulmányaim közben tanultam meg azt, hogy puszta okoskodásaiban, sőt…

Írta: Molnár Péter Nagy, szürke, gránit-füstszín üvegfalú épület, mintegy jelképezve az örökkévalóságot, megbízhatóságot és biztonságot. Hosszú utcafront, ég felé törő falak, rátelepszenek az utcaképre, a járókelőkre. Nézd és lásd – velünk nem lehet…

Írta: Molnár Péter Áll az öreg férfi a tűző napon. Hajnalban vihar volt, de a hőség felszívott már minden tócsát, a levegő fullasztóan párás, a föld csontszáraz a kitaposott, száraz fűcsomók között. Az öreg lábán félretaposott edzőcipő, zoknit nem visel, a…

Írta: Molnár Péter Nem emlékezett a házra. Ez először zavarta, napokon − inkább éjszakákon − át erőltette az agyát, képeket keresett, bármit, amibe megkapaszkodhat, ami segít felidézni bármilyen apró emléktöredéket. Végül egyetlen kép villant be, alig érzékelte,…

Írta: Molnár Péter   Minden hajnalban a madarak ébresztették.  Ezt néha úgy élte meg, hogy felverték álmából. Attól függően, milyen hangulatban ébredt. Papucsba bújt, és végigcsoszogott a folyosón a kávéautomatához. Az éjszakás nővér kinézett a…

Írta: Molnár PéterÁll az ablaknál, bámulja a szakadó esőben ázó úttestet. A szemközti ház faláról a cseppek leverik a vakolatot, piszkos-sárga csíkban folyik a víz a megsüppedt gyalogjárón keresztül a kanális felé.– Micsoda ótvar. Bádogváros…  –…

Írta: Molnár Péter A hagyományos lámpaizzó fénye meleg, barátságos. Az energiatakarékosé hideg, fehér. Halotti maszkká változnak tőle az árnyékok, éles szegletek lesznek a barátságos zugokból. Mély és sötét ráncok a bőr finom redőiből a szemzugokban, az ajak mellett a…

Írta: Molnár Péter Jégverem ez a hely. Az ajtó rosszul zár, bár nincs sok jelentősége, egymás után nyitják a betérők, szinte egymásnak adják a kilincset. Minden nyitással betör az utcáról a jeges szél. Ide hívtál, itt várlak. Ha megjössz, átmegyünk valami rendes,…

Írta: Molnár Péter  Ezerkilencszázhatvanhat, hatvanhét, hatvannyolc. Kiszabadulás az iskolapadból, másodszor is. „A'' szabadság. Állandó éjszakai műszak egy tejipari vállalatnál, az első Levi's az ecseriről. Az első szerelem, rögtön három évig tartó. Ott Rolling…

Írta: Molnár Péter Beleszédülni a mosogatóba, az sem rossz. Vagy odatenni a csirkét és elaludni. Gosztonyi néni majd átjön, elzárja a gázt és kiszellőztet. Amikor éjjel felébredsz hideg van, tehát bezárod az ablakot és nem emlékszel, mikor nyitottad ki. Reggel kimész a…