Írta: Kiser Edina
Dinnyézünk.
– Nézd! – vicsorog Előd, mutatja a fogát.
– Úgy érzem, hogy a felső állkapcsom nem fekszik elég jól az alsóra. Nem záródik jól a két állkapcsom.
– Hát, én nem látok problémát. Szép, egészségesek a fogaid –vizsgáltam meg tüzetesen, és próbáltam megnyugtatni.
– Az jó, mert akkor nem lesz kompressziós törésem. Előfordulhat, hogy elporladnak a fogaim, és akkor a felső és alsó állkapocs fogai, ha összezárnak, megfeszülnek és kész... – itt vállmagasságból leejtette a karját, és a tenyerével nagyot csapott az asztalra.
– Ühüm...– ijedten ennyit bírtam kinyögni. Majd gyorsan összekaptam magam, aztán visszakérdeztem.
– Honnan veszed ezt a kompressziós izét?
– Törés. Kompressziós törés. A megalodonoknál előfordult. De tudod, ez a faj már kihalt.
– Ühüm, ühüm... – itt már igen hülyén néztem ki a fejemből.
– És ha javasolhatok valamit, akkor ne menjünk a Japán-tengerhez, mert ott él a japán gömbhal és (itt még megemlítette egy másik halnak a nevét, de nem vágom, hogy melyik volt) akiknek a mérge a tetrodotoxin. Nem ajánlatos enni abból a halból.
– Neeeeeem, áááááá, nem ennék a világ minden kincséért sem! – jelentettem ki magabiztosan. A japán-tengeri utazás finanszírozási gondjairól mélyen hallgattam .
Szerintem láthatta, hogy aggódva merengek a távoli jövőbe, és hogy egy-két gondolat bánt engemet: „Hogy a rossebbe’ fogom követni a tanulmányait? Ha ki akarom kérdezni majd bármiből, előtte egész éjjel a másnapi felkérdezendő lecke anyagát kell bújnom, szótáraznom, hogy megértsek egy névelőnél többet az elhangzó mondatokból?”
– Anya! Nyugodj meg! A japán szakácsok pontosan tudják, hogy a hal melyik része tartalmazza a legtöbb mérget. Kivágják, és úgy főzik meg.
– Úgy?!
– Úgy! – válaszolt, közben mosta a kezét.
És hogy miként jutott el a dinnyétől a tetrodotoxinig... majdnem hogy rejtély. Legalább annyira, mint az a kérdés, amit az elmúlt pár napban másodjára tett fel:
– Nem értem. Hogy lehet, hogy a tudósok tudják, hogyan éltek a dínók, amikor ők akkor nem is éltek, amikor a dínók?
Ha jól értem, a gyerekem azt a kérdéskört feszegeti, hogy miként létezik az embernek ismerete olyasmiről, amiről nincs tapasztalása?
Uram! Adj tudást! Mert az erővel itt semmire se megyek!