Írta: Kulcsár Attila
Amikor kitört a nagy gyalogos sztrájk, néhány óra alatt megbénult a város. Mindenkit felkészületlenül ért, még a rendőrséget is, mert nem volt bejelentve. Tipikusan vadsztrájknak indult, és persze a legrosszabbkor, a munkaidő végén. A mentőautók nem jutottak el a kórházba, a dolgozók kocsijukkal nem tudtak hazamenni, a buszok a megállókban vesztegeltek. Pedig egyik-másik megpróbált felhajtani a járdára, hogy kikerülje a sétafikálókat, de ott is eléjük állt néhány kutyasétáltató. Otthagytak Mercedeseket is az úttesten, és dühöngve hazasétáltak az úrvezetők.
Ugyanis a gyalogosok kivonultak az utcára, néhányan székeikkel, és leültek a zebrákon. Egyesek sátrakat vertek fel a körforgalom minden kijáratánál – mobilon szervezhették meg az egészet.
Az autósok szentségeltek, próbálták mellékutakon kikerülni a forgalmi dugókat. Itt ugyan nincsenek zebrák felfestve, de a gyalogosok mindenre gondoltak. Totyogó nyugdíjasokat küldtek oda, akik amúgy is elkerülik a kijelölt gyalogátkelőket. Kisgyerekeket béreltek fel Túró Rudikkal, hogy ott ugróiskolázzanak, meg kamaszokat, hogy átlósan kiskapuzzanak a csomópontokban.
Kérdezgették a sztrájkolókat, hogy mit akarnak, mondják el követeléseiket, de senki nem tudott többet, csak hogy a KRESZ miatt, nekik csak annyit mondtak, hogy ez flashmob, vagyis villámcsődület, és hogy hova menjenek.
De aztán bekísértek néhányat a kapitányságra, vallatásra került sor – futópadon –, és akkor előkerült végre a sztrájkbizottság vezetője is, és hozta a petíciójukat. Hosszan sorolták benne a gyalogosok sérelmeit, amelyek a rendőri túlkapásokról szóltak. Amióta ugyanis kiterjesztették a KRESZ-t a gyalogosokra is, büntetés büntetést követ. A térfigyelő kamerák mindent kiszúrnak, mert az új törvény szerint mindenkinek ki kell tűzni a személyi számát a sapkákra, kalapokra, fejkendőre, homlokra. A gyaloglást nem kötötték ugyan vizsgához, de a régi beidegződések nehezen felejthetők el.
Aki indokolatlanul lassú haladással akadályozza a forgalmat, megbírságolják. Andalgás, séta azóta nem megengedett. Hetven év felett elveszik a jogosítványát annak, aki húzza a lábát. Akinek nincs rendesen bekötve a cipője – mivel balesetveszélyes –, tízezer forint. Aki menet közben mobilozik, pláne zebrán, annak is fizetni kell, mint az autósoknak. Hátra tett kézzel gyalogolni tilos. Póráz nélkül kutyát sétáltatni – megengedhetetlen. Karonfogva, kézen fogva gyalogolni vétség, mert a két ember már kilóg a forgalmi sávból, és koccanások lehetnek belőle, személyiségi jogokat sértő anyázások. Kapubehajtóban csókolózni szintén bírságot von maga után, mint ahogy az indexelés nélküli irányváltoztatás is. Futkosás járdán: gyorshajtásnak minősül. Ácsorogni járdán: szabálytalan parkolás. Volt, akit ittasan gyalogláson értek, azonnal elvették a jogosítványát. Innentől már csak gépkocsival közlekedhet.
Megkezdődtek a tárgyalások a rendőrség és a tüntetők között, a gépkocsivezetők nem értették, hogy mi közük nekik az egészhez. Miért őket lehetetlenítik el, amikor a gyalogosoknak alapvetően a rendőrséggel van bajuk.
A rend szigorú őrei persze nem engedtek, mert ez sértené az egyenlő elbírálás elvét, ezt az uniós jogszabályt. Ebben a patthelyzetben a kormány sietett a szemben álló felek segítségére: 20 %-kal csökkentette a lábbelik ÁFÁ- ját. A cipők sokkal olcsóbbak lettek a magyar családok részére, miközben benzin ára folyton emelkedik. Egyre jobban megéri gyalogolni –ezt üdvözölte az Orvosi Kamara és a Turista Szövetség is.
Azt a fránya KRESZ-t meg, ha az autósok megtanulták betartani, a gyalogosoknak is menni fog az.
Bocsánat, hogy ilyen nagy feneket kerítettem ennek a reklámnak, de gyalogoljanak többet, higgyék el, egészséges.
Illusztráció: Pólik Zalán