Tárcán kínálom

Írta: Piro M. Péter


„A macskák bélrendszerében él egy titokzatos parazita” – olvassa a Blikket egy kissé a száját is mozgatva Jutka. Felhúzza szépen szedett szemöldökét, majd a kocsma legmelegebb helyét bitorló vörös kandúrra sandít.
Nem szereti az ilyen szavakat, hogy parazita, meg élősködő, ezek olyan „undi” dolgok. „És pont a macskában?! Az olyan tiszta állat!” – háborog magában. –Te, Feri! – szólítja meg végül a könyvébe temetkező és szintén olvasgató egyetlen vendéget. – A macskában tényleg van olyan izé, na, parazita?
– Mi van a macskában? – értetlenkedik a kissé a megzavart, de a pultoscsajhoz mindig készséges delikvens. Aztán összeszedi magát: – Ja, ja! Van némelyikben. Bolha, kullancs, rüh, izé… ­­– sorolja, mert Feri közismerten járatos a témában. Bármilyen témában, ha Jutkának az kell.
– Neeem erre gondoltam… – csücsörít, majd homlokráncol a lány, jól adva, hogy magasabb síkon kíván gondolkozni. – Úgy értem, hogy benne. A macska belsejében.
– Aha. Bélféreg? – kockáztat Feri.
– Neeem… (csücsörít, homlokráncol), inkább olyan baktérium-féle vagy virulencia, de nem veszettség, mert az leoltják.
– Nos – kezdi az időhúzást a kérdezett, aztán meg is erősít: – Nos! Hümm. Szóval, megírta az újság? – kérdezi titokzatosan elmélyítve a hangját. (Ravaszul álcázva azt a tényt, hogy kifogyott a tár.)
– Meg, de olyan érthetetlen, meg összevissza, magyarázd már meg magyar nyelven, mert ezt hét kopasz csillagász se érti!
– Háát, akkor nincs mese! – vakarja meg sörtehaját Feri, s odaül a pulthoz. Látszik, hogy valamit rettentően forgat a fejében. Keményen és komoran a lány szemébe néz.
– Meg kell tudnod az igazságot!
– Jaj, de izgi! Kérsz egy Trois konyakot előtte?
– Tölts magadnak is! Ez hétpecsétes titok volt eddig! Valami nagyon új dolgot fogsz megtudni az intelligenciáról!

No, itt kell megjegyeznem, hogy Feri rettentően okosnak hitte magát Jutkához képest, és erre minden oka meg is volt. Másrészt azt is le kell szögezni, hogy a hölgy viszont úgy csavarta az ujjai köré az ilyen okos csávókat, mint a makarónit Don Pepe. Harmadrészt (de csak állítólag) az öreg Grubemájer kocsmájában néha kicsit ledérek és isznak a pultosok, de nem csak kamut. Talán a hely ősi szelleme okozza ezt, talán valami más, de mindegy is, térjünk vissza hőseinkre.
A bizalmasan suttogó hangokat, csak egy–egy pohárkoccanás töri meg néha.
Aztán…

– Ez biztos?! – kérdezi kipirulva az amúgy is vörös hajú, de jól állt neki. (Ferinek is. Hehe.)
– Igen! Tutibiztos, egy ideig az Egyesült Macska-, és Víruskutató Intézetben dolgoztam, nekem elhiheted! – tesz rá egy lapáttal a hozzáértő, majd összefoglalja: – Tehát, a tudományos tény, hogy a macskák bélrendszerében élősködő… ő…, Bifidus Aktiregularis nevű parazita.
– Á! Tudtam, hogy már olvastam róla! – vág közbe a pultos – Ismerős a neve!
– Okos! – nyugtázza egy kis simogatással a tudós férfiú.  – Tehát, az emberre átterjedve kényszeres szexuális vágyat kelt ez a vírus. Ne ijedj meg, ártalmatlan, egyetlen célt szolgál!
– De mit?! – tágul ki az a csodálatos zöld szem. (Feri szerint: „mint maga az ismeretlen Univerzum”.)
– Nos, az egyetlen cél, hogy az emberek sokasodjanak, szaporodjanak, ezáltal biztosítva a macskák kényelmét és kiszolgálását!
– Ah! De…, de nem is lehet védekezni, hiszen itt is van?!
– Nem, már mindketten megfertőződtünk. Egy légtér, nincs mese!
– És, ha kiderül?
– Nem derülhet ki! Ez Szigorúan Titkos dolog (így–így, nagybetűvel mondja!), bezárom egy időre a kocsmát is, és majd az újságot is megsemmisítem!
– Jézusom! És a szaporodás elleni védekezés…?
– Lehet. Óvszerrel. Nálam mindig van.
…
Itt elfókuszálok egy kicsit kettejük dolgától, mert más a pornográfia, és más egy tudományos igénnyel megírt beszámoló az intelligencia diadaláról.
Inkább egy kissé fordítok a képzeletbeli kamerán, ahol az látható, hogy a macska felkel a legmelegebb székről, felpúposítja a hátát, és ásít egyet. Farkát kérdőjel alakba görbítve vet egy elismerő pillantást a pult mögött hancúrozó párocskára, majd puhán átugrik az egyik asztalra.
Rosszallóan megszagolja a Blikket.
Aztán lassú mozdulatokkal cafatokra tépi.