Tárcán kínálom

Alapító szerkesztő: Ésik Sándor Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (5) antal anikó (16) arany piroska (6) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (25) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (3) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (44) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (17) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (8) kiser edina (13) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kukuts csilla (3) kulcsár (1) kulcsár attila (68) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (5) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (47) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (40) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (26) piro m. péter (8) piró m. péter (1) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szalóki emese (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (30) venyige sándor (3) veres roland (2) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • M Szlávik Tünde: A huncut rigmus megfejtése maga is magyarázatra szorul: az esztováta (eszteváta, osztováta) olyan ... (2021.09.25. 17:23) A régi öregek, avagy pajzán történetek
  • Arany Piroska: Isten éltessen Vaskó Ilona! Nagyon tetszik a születésnapi monológod! Nekem is mostanában lesz az ... (2021.02.12. 11:37) Február tizenegy
  • csokosszaju: szia, mit tudsz Hófehérkéről? (2020.09.27. 23:02) Az örök menyasszony
  • bohmjo: Ez nagyon jó! Ahogyan a szavak és tettek újra és újra teljesen új értéket és hangulatot kapnak, a... (2020.09.05. 15:01) Tivadar
  • M Szlávik Tünde: @Farkas Molnár Péter: Köszönöm, Péter! Tárcát is hozhatnál magaddal... :) (2020.08.16. 16:46) Majom a köszörűkövön

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... M. Szlávik Tünde blogja

2016.05.30. 17:08 Ésik

Történelmünk útjain…

Címkék: ozsváth sándor

Írta: Ozsváth Sándor

                                                                                        Zemplénben, Ungban

a_leleszi_kolostor_feljaroja_masolata.jpgNegyedszázada jártam először a Bodrogköz határ menti részein, s már akkor elbűvölt a táj szépsége, különleges hangulata. Megcsodáltam Karcsa Árpád-kori templomát meg Pácin reneszánsz várkastélyát, de a rövidre szabott idő – csak pár órára ruccantunk át Patakról – akkor nem tette lehetővé a tüzetesebb vizitációt. Most dr. Kovách Antalnak, a karosi hagyományőrzők (ősi életmóddal és íjászattal foglalkozók) vezetőjének hívására jöttünk megnézni a híres karosi honfoglalás kori kegyeleti emlékhelyet, meg „ami még adódik”, s két napba belefér. Tóni, mert mindenki csak így hívja doktor urat a határ mindkét oldalán, orvosi hívatását adta fel, hogy szenvedélyével foglalkozhasson. Az emlékhely megtekintése után már fordítja is öreg kocsiját a trianoni határnak.

A Felsőberecki csatorna hídján megyünk át Szlovákiába, éppen ott, ahol 1938-ban, a Felvidék visszatértekor, az I. bécsi döntés alapján a honvédség alakulatai. Sehol egy katona vagy egy őrbódé, úgy kelünk át az 1920-ban hajózhatóvá nyilvánított csatornán, mint egy kis kanálison, valahol Szabolcsban. Árpád hont (vissza)szerző népe hosszan időzött itt egykoron, a Tisza, a Bodrog és a Latorca által jól védett dús füvű, bő vizű tájon.  Nemrég feltárt temetők 9. század végi, 10. század eleji sírjai - köztük vezéri sírok is! – árulkodnak arról, hogy itt lehetett Árpádék első kormányzati központja is.  Két egykori vármegyénk csonka részein járunk. Zemplén nagyobbik hányadát Csehszlovákiának ítélték Trianonban, Ung még rosszabbul járt a 20. századi ide-oda „rajzolgatásban”, egyik része jelenleg Ukrajnához, másik meg Szlovákiához tartozik. Jelképnek is tekinthető két félbeszelt itteni település, Sátoraljaújhely és Szelmenc: az előbbin hazánkkal, utóbbin meg Ukrajnával osztozik az új gazda.

Először Borsit, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét keressük fel. A várkastélyban éppen egy népes nagyváradi diákcsoport hallgatja áhítattal Pista bácsit, a villanyszerelőből lett idegenvezetőt, aki lenyűgöző tárgyismerettel meg vérbő humorral tart rendhagyó honismereti órát, majd minket „korrepetál” egyetemes- és magyar történelemből, vizsgáztat magyarságismeretből. Fel kell kötnünk ám azt a bizonyos fehérneműt!  Sajnálattal említi fel poharazás közben, hogy Borsiban, ezen ősi magyar településen már nincs magyar nyelvű iskola, s nem tudja, mi lesz így az itteni gyerekekből…

Borsi után, letérve a turisták hagyományos útvonaláról, keletre fordulunk, Zemplénbe, a vármegye névadó településére tartunk. Ott is Tóni barátai adnak kézről kézre bennünket. Először a régi, még Mátyás-kori megyeházát nézzük meg. Éppen renoválják az eredetileg háromszintes, téglalap alaprajzú, masszív épületet. A felső szintet – talán az időtálló új tetőszerkezet miatt – visszabontották, így jelenleg már csak kétszintes az eredetileg is kicsinyke megyeháza. Azon tűnődünk, hogy – ismerve a rebellis felvidéki kisnemeseket – vajon milyen lehetett itt régen egy izzó hangulatú megyegyűlés. Fent, a település feletti földvárban még jól láthatók a megerősített sáncok. Innen két templom is vigyázza a tájat, az egyiket Bethlen Gábor idejében nagyobbították, alattuk cinterem, zömében magyar sírokkal – köztük örömmel fedezünk fel néhány „gombos” fejfát is, melyek egykor általánosak voltak a magyarság szállásterületein. A szemközti dombon nemrégiben honfoglalás kori vezéri sírt tártak fel a szlovák régészek, néhány sírmelléklet látható is a megyeházán, de nem folytatták az ásatásokat…

Első napi utunk félkaréjának végén még felmászunk a nagykövesdi várba. Roppant falai arról tanúskodnak, hogy rendkívül fontos volt e terület birtoklása s védelme urainknak.  „Maradékországba” Pácinnál térünk vissza. A közelmúltban itt volt a hivatalos határátkelő, melynek épületei, bedeszkázott ablakaikkal, most elhanyagoltan várják sorsuk jobbra fordulását.

Karosi támaszpontunkról másnap már messzebbre merészkedünk, a Latorcán túlra, egészen az ukrán határig. Van időnk beszélgetni, hiszen végcélunk a mintegy 70 km-re lévő Dobóruszka. Tóni úgy ismeri e részt is, mint a tenyerét. Micsoda gazdag táj volt ez egykoron, mondja, dús legelők, vizenyős rétek mindenütt, nem véletlenül kedvelték hát eleink. De mióta Vásárhelyiék mintegy 6 méterrel mélyítették a Tisza medrét, lehúzódott az éltető víz mindenünnen. Éppen elérjük Lelesz határát, ahol bizonyítékát látjuk a mondottaknak. Megállunk a Tice-patak kiszáradt medrénél, s egy Árpád-kori (!) kőhídon időzve idézzük fel a múltat, mikor még sószállító sajkák is jártak errefelé, Máramarosból hozva a kincset érő rakományt. Lelesz talán a vidék legfontosabb települése volt a magyar középkorban, hiteles hely, apátságát 1180-ban alapította a váci püspök. 1188-ban kolostorában, a „fehér barátok” kápolnájában imádkozott halicsi hadjárata előtt III. Béla, kinek uralkodása alatt a magyar királyság európai nagyhatalommá fejlődött. E gótikus kápolnában időzve ismét megérint bennünket a történelem. 1567-ig, míg hiteles hely volt, minden királyunk megfordult itt – jegyzi meg vezetőnk, Kázsmér Gyula, helybéli jogász, kinek segítségével ismerkedünk a premontrei kolostor történetével s titkaival. A Bánk bánból jól ismert királynégyilkosság után 1213-ban itt helyezték el a halott Gertrudisz jobb kezét, mellyel gyilkosai ellen védekezett. A II. András által kibocsájtott leleszi alapítólevél is fontos nyelvemlékünk! A ma látható épület a 14-15. században épült az előző kolostor helyén, a 16. sz. első felében erődítéssel látták el, majd a 18. században barokk stílusban átépítették. Rendkívül gazdagok voltak a premontreiek, hiszen az egykori templomos lovagok kincseit ők kapták meg! Az oral history szerint a kolostor alatt hatemeletnyi pincerendszer van, melyből eddig csak a legfelső szintet tárták fel… Pár kilométerre északra ismét megállunk, gyönyörködni, mert visszanézve most tárul csak elénk teljes pompájában a leleszi kolostor.

Már az északi nyelvhatáron járunk. Az utolsó magyar település errefelé Dobóruszka.  Ide igyekeztünk, tisztelegni, Dobó István sírjához.

Megrendülten állunk a vörösmárvány szarkofágnál.

                                                                            

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr818735134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása