Tárcán kínálom

Alapító szerkesztő: Ésik Sándor Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (5) antal anikó (16) arany piroska (6) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (25) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (3) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (44) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (17) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (8) kiser edina (13) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kukuts csilla (3) kulcsár (1) kulcsár attila (68) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (5) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (47) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (40) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (26) piro m. péter (8) piró m. péter (1) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szalóki emese (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (30) venyige sándor (3) veres roland (2) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • M Szlávik Tünde: A huncut rigmus megfejtése maga is magyarázatra szorul: az esztováta (eszteváta, osztováta) olyan ... (2021.09.25. 17:23) A régi öregek, avagy pajzán történetek
  • Arany Piroska: Isten éltessen Vaskó Ilona! Nagyon tetszik a születésnapi monológod! Nekem is mostanában lesz az ... (2021.02.12. 11:37) Február tizenegy
  • csokosszaju: szia, mit tudsz Hófehérkéről? (2020.09.27. 23:02) Az örök menyasszony
  • bohmjo: Ez nagyon jó! Ahogyan a szavak és tettek újra és újra teljesen új értéket és hangulatot kapnak, a... (2020.09.05. 15:01) Tivadar
  • M Szlávik Tünde: @Farkas Molnár Péter: Köszönöm, Péter! Tárcát is hozhatnál magaddal... :) (2020.08.16. 16:46) Majom a köszörűkövön

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... M. Szlávik Tünde blogja

2013.05.15. 17:31 Ésik

A töltelék, avagy hogyan körözött az ezerkétszázhármas Léva körül

Címkék: somorčík sz. rozália

Írta: Somorčík Sz. Rozália


‒ Na, de te egy oroszlán vagy, egy igazi nőfaló, és mégis azt mondod, hogy szerelem, vagy legalábbis anélkül a valami nélkül, csak úgy, nem jó.
‒ Igen, de elmondok egy történetet. Te, ezt senkinek sem mondtam ‒ és büszkén felugrik a székről kezében a pálinkás pohárral, felbuzdul a dicséretre, járkálni kezd a konyhámban. Néha a hátam mögé kerül, ez idegesít, mert nem tudom, mit csinál ott, és tüzes is, szép is, nem tagadhatom. Kezeim ragacsosak: a beáztatott kenyeret nyomkodom, a tejes lé folyik, húznám a pólóm ujját felfelé, de azt sem tudom.
‒ Ez már nagyon rég történt.
‒ Már megvoltak a gyerekeid? ‒ vágok közbe.
‒ Igen, talán ‒ egy kicsit megtorpan, na, ez nem volt szép tőlem.  
Négy gyereke van, tudom, ha meg is csalta a feleségét, akkor talán ez lesz az a történet, de egyedül vagyok vele, és már egy órája panaszkodik, hogy a felesége nem ad neki, hogy a hálóból is kiköltözött, hogy minek legyen ott, ki se alussza magát, csak a horkolását hallgatja, a plafont nézi, meg ez a harmadik féldeci, amit töltöttem neki.
‒ Lévára kellett mennem egy kollégámmal, a Jozsóval. Ő volt a sofőr. Felvettünk egy stoppos lányt Nyitra határán, tudod, ott a tizenhármas busz végállomásán. Helyeske volt, formás, ahányszor visszanéztem a hátsó ülésre, szóval, láttam rajta, hogy lehetne vele. Ismertem az ezerkettőszázhármas összes fortélyát, tudtam, hogy kell az üléseket leereszteni, hátraugrottam, hozzásimultam.
Jár le, s fel mellettem, én fordulok, petrezselymet öblítek, vágódeszka a kredencből ki.
‒ Lefeküdt szépen a lapockáira, kezeit a melleire szorította, hogy neki még ma lehet, de holnap nem, mert holnap már férjes asszony lesz, ezt ismételgette, de mintha védekezne, akarta, láttam, de ezt ismételgette vagy háromszor, én meg annyira be voltam hevülve, csókolgattam a nyakát, próbáltam a kezeit lefejteni róla.
Belekortyol a pálinkába, szabad kezével gesztikulál, mögöttem van, ez zavar, aztán a derekamhoz ér, végighúzza a bal keze fejét a hasamon, na, ettől féltem, rándulok egyet, erősebbet ütök a kés tompa felére, ahogy a petrezselymet vagdalom.
‒ Érzed az illatát?
‒ Aha ‒ de szerencsére továbblép. Megnyugszom egy pillanatra, mert magam előtt látom, most szem előtt van, gyorsan a hagymát, a szalonnakockákat, egy kis szalámi maradékot, csak ne járna folyton a hátam mögé, most meg a hajamhoz ér, perdülök a spájz felé a tojásért, kicsit eltolom magam elől.
‒ Útban vagy barátom ‒ hát elég zavarosak a szemei, ‒ na és hogy volt tovább?
Először magasba emeli a szabad kezét, biggyeszt egyet a száján, meghúzza a vállát, nyögni kezd, mintha szarni akarna, majd végre kinyomja, hogy bevallja:
‒ No, a Jozsó egyszer csak hátranézett, hogy mi legyen, már Léván vagyunk.
‒ Én, meg: hát körözz Léva körül! ‒ és vörös, mint a paprika, vakarja a fejét, mert bevallotta, jól gondoltam, mégis az egyedüli volt, akkor talán nem kell annyira félnem, ez is csak olyan dicsekvési roham, hál’ istennek, mégiscsak a jó öreg asszony hiányzik neki, azért nyúlkál ilyen profin, mintha tényleg nagy nőcsábász lenne.
Most, vagy én vagyok az első, akinek tényleg elmondta, vagy nem.
‒ És?
‒ Mit és?
‒ Milyen volt szerelem nélkül?
‒ Hát, nem volt az igazi ‒ sóhajt szomorúan, fejét lehajtva, majd kiissza a poharát, leteszi az asztalra, és végre leül velem szemben.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr445301647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása