Debreczeny György több mint másfél évezredre visszatekintő, mindamellett előremutató, és elrugaszkodásra biztató újévi ünnepi beszéde
(Az Akadémiai helyesírási szótár iránymutatásaival összhangban)
Na, most tiszteljük ünnepeinket, vagy inkább ünnepeljük meg őket? És hogy ne kerülgessük a kihűlt kását, hadd szegezzem rögtön a nyájas olvasónak a következő kérdést is! Miképpen járjunk el a Szilveszter esetében?
Mint tudjuk, ama nap, amelyen a nyugati világ ünnepélyesen elbúcsúztatja az óesztendőt, egy pápáról kapta a nevét, aki a III. és a IV. évszázadban élt, ez utóbbiban választották a keresztény egyház fejévé, s e méltóságát bő huszonegy esztendeig viselhette, egészen 335. december 31-éig. Ugyanis ekkor hunyt el Rómában.
Ki tetszenek találni, hogy ki volt ő?
Mivel szilveszterkor jobbára szilveszteri tárcát írunk, mi már csak ilyenek vagyunk, így joggal valószínűsíthető hogy Szilveszternek hívták az illetőt.
No, nézzük csak!
Van itt találat, ó nyájas-kedves olvasóim, és nem is egy! Van itt kérem szépen egy Jánosból lett Szilveszter, akit ugyan annak rendje és módja szerint választott meg a zsinat, hatalma mégsem tartott egy bő esztendőnél tovább, mivel az előző pápa elűzte őt a trónról, sőt még az egyházból is kiátkozta. Ő volt a Szilveszterek közül a harmadik. Akkor lehet, mégsem az ő halálát ünnepeljük? Már csak azért sem, mert mindez már egy XI. századi történet? No, akkor csak böngésszünk tovább, ne szegje kedvünket kiátkozás, se keresztes háború! Még akkor sem, ha ez utóbbiból szintúgy a XI. század produkálta az elsőt, s még a század vége előtt dicső befejezést is nyert e fegyveres zarándoklat. Talán ama Szilveszterről lenne szó, aki matematikát, asztrológiát és aritmetikát tanult, s aki ifjú szerzetesként matematikai ügyességével lenyűgözte az akkori pápát? Császári nyomásra választották meg egyházfőnek, és ő volt az első francia pápa a történelem folyamán.Halála után több legenda, pletyka is elterjedt róla, például, hogy Szent Péter trónját kockán nyerte el az ördögtől. Ő volt a Szilveszterek sorában a második, s e nevet az első iránti tiszteletből vette fel. És még egy apróság. 1000-ben ő küldött koronát országalapító királyunknak. De ez még mindig a X. s a XI. század. Irány hát visszafelé! Akkor kizárásos alapon marad nekünk I. Szilveszter. És már vissza is érkeztünk a IV. századba. 314. január 31-én választották pápává. I. Constantinus császár hívta össze 325-ben az első nikaiai zsinatot, melyen ugyan Szilveszter pápa nem vett részt, de két követe képviselte. Célja az volt, hogy egységesítsék a Jézusról vallott különféle nézeteket. A hagyomány szerint Szilveszter gyógyította ki a császárt a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva. Sajátos mozzanata lehetett ez a fürdőkultúra elterjesztésének, ugyanakkor a passzív immunizálás korai esetének is tekinthetjük, amikor is a kész ellenanyagot visszük be a szervezetbe, a fertelmes kór legyőzése céljából. Mindenesetre a terápia eredményesnek bizonyult, s a császár hálából felvette a keresztséget.
Szilveszter uralkodása alatt jelentős templomépítkezések zajlottak, ekkor épült Rómában a Lateráni Szent János-bazilika is, amely később többször leégett, és többször átépítették. Tehát I. (Szent) Szilveszter pápa tiszteletére ünnepeljük a szilvesztert december 31-én. Igaz, korábban csúszkált ide-oda az ünnep, december 24-e és január 6-a között, mígnem 1694-ben, XII. Ince pápa döntésére rögzíttetett december 31-ére. Búcsúztatva az óesztendőt, fogadalmakat teszünk, amelyeknek általában az a sorsuk, hogy nemigen tartjuk be őket, koccintunk, örvendünk s vigadunk. És várjuk a még szebb, még jobb, boldogságban és sikerekben még sokkal gazdagabb újesztendőt, az elrugaszkodás évét.
Kedves olvasóim! Ha tudják, mitől fogunk elrugaszkodni, és hová, merrefelé, kérem, írják meg okvetlenül.
