Tárcán kínálom

Írta : Kulcsár Attila


A lakógyűlést a közös képviselő azért hívta össze, hogy a társasház tagjai döntsenek a tetőráépítés kérdésében. Jelentkezett ugyanis egy vállalkozó, aki hat lakást szívesen ráépítene a házra, és cserébe lehőszigetelné a homlokzatot, ablakcserékkel. Az egész még az ántivilágban történt, amikor a lakások iránt nagy volt a  kereslet, a panelprogram még nem létezett, meg különben is, egy téglából épült ház nem panel.
Baloghék a harmadik emeleten adtak otthont a gyűlésnek, mert ők szenvedtek legtöbbet a beázásoktól. A felmagasodó parkettán gyülekeztek. A szokásos konnektorból szivárgó víz látható nyomokat hagyott a falon. Biztonsági gyermekvédő vakdugókkal védekeztek ellene. A mennyezeten a száradás különböző fázisai mutatták a trianoni határokat, és a magyarok kalandozásait egyszerre. Így természetesen ők voltak a ráépítés legbuzgóbb hívei. A galambdúc is beázott a loggián, azok se bírták már, és összevissza mentek el költeni
Bogdánék műanyag galambvédő hálót kértek az erkélyük elé az igen szavazat fejébe.
–  Mert nem lehet kitenni száradni a fehérneműt ezektől a rusnya városi patkányoktól, mindent összepiszkolnak.
Kovács Bettikének minden mindegy volt, a Lajoska fogja fizetni, aki a barátja, akit minden nap habfürdővel fogad, és legjobban a kádban szereti, de ez a kis lakótelepi szűkös kettőnek, és kérne egy jakuzzit a nappaliba a vállalkozótól. A Lajos állja a különbözetet.
Kovácsék a földszinten megértőek voltak, bár náluk még nem jelentkezett a beázás, csak a fürdőszoba felett. Egyetértettek az üzlettel, csak kérték, hogy a homlokzat felújítás kapcsán ők kapjanak ablakrácsot, mert a múltkor is bemásztak hozzájuk, és elvitték a hűtőszekrényből a söröket, mert azért ez mégiscsak sok, hogy vasárnap éjjel, és nyáron.
Béla igent mondott, de  csak ha a vakolat gránátvörös - kék lesz, mert Barcelona drukker, és enélkül nem járul hozzá a homlokzat átfestéséhez.
A kisnyugdíjas Babosit az érdekelte, hogy mikor kezdődik az építkezés, mert az ablaka előtti a veteményest, amelyet ő gondoz, nem engedi az állványozással összegányolni.
Beszterci ajánlkozott, hogy ő Alpin technikával elvállalja az egészet, fele pénzért, éjszakánként már a ház falán treníroz.
–  Akkor maga lopta el a sörömet –  kapcsolt azonnal Kovács úr.
A valamikori  éjjeliőr, korábban főjegyző, aki az egész világgal haragban állt, semmihez nem járult hozzá. Bontsák le ezt a bértelen kaszárnyát, és adjanak egy kertes családi házat neki, mondta.
Buznyák a költségeket firtatta. És azt javasolta, hogy négy másik vállalkozótól is kérjenek ajánlatot, az egyiket ő hozza, és akkor neki ingyen lesz az egész.   
–  És maga meg altassa el a kutyáját, vagy vigye gyakrabban sétálni, mert amikor tüzel, hangos tőle az egész ház –  szólt hozzá a vitához Proszenyák.
Bíróné elcsodálkozott, hogy ez a sintér is ebben a házban lakik, de ő nem kér az egészből, az építők olyan szemetesek, koszos lesz a lépcsőház, tegnap lopták el a lábtörlőjét.
Csermely úr és neje  a 2/4-ből  csak akkor járul hozzá, ha  lehőszigetelik a szomszédja felőli válaszfalat is, mert nem lakik ott senki, nem fűtenek, a hideg lakás miatt már hólyaghurutot kaptak.
Zalai úr a 2/3-ból levelet juttatott el közös képviselőhöz, hogy a lakását a feleségének ítélték, aki szexuális zaklatásért beperelte őt, mert csak fizetés ellenében volt hajlandó házastársi kötelezettségének eleget tenni, és ő ezt nehezményezte, mint munkanélküli. Most pedig  jogerős büntetését  tölti a városi börtönben. Az asszony persze nem tudja miből fizetni a díjakat, és hazaköltözött az anyjához. Ott áll a lakás üresen, úgyhogy nem érdekli az egész ráépítés ügy.
Fesztóry Ezsike, aki  Csermelyék alatt lakott, igennel szavazott az 1/4-ből, de hangszigetelést kért a  plafonjára, mert  a felette lakó házaspár vagy háromlábú rekamién hánykolódik álmatlanul – nem érti, miért nem tesznek  söröskupakot alá –, vagy fapapucsot hordanak otthon, vagy egyszerűen csak  lekopott a járókeretükről a gumi dugó.
–  Erzsike  szóljon nekünk, ha ilyenkor nem tud aludni –  avatkoztak bele a vitába  a szomszédban lakó főiskolás albérlők, úgy is, mint az éjszakai ágyrajárók.
Kétórai vitatkozás után a felek között döntetlen állás alakult ki a ráépítés  ügyében. Ilyenkor a lakóbizottsági elnök szavazata dönt.
Ő meg úgy döntött, hogy a kell a fenének ez a sok probléma. Az ülést berekesztette, és közölte a vállalkozóval a lakók elhatározását, hogy nem.
Azóta a helyzet változatlan, az a hat lakó, aki megvette volna a tetőráépítésben kialakított lakást más megoldást talált. Az egyik beköltözött a főiskolások helyére. A másik a volt főjegyző lakását vette bérbe, az örökösöktől.
Harmadik  elvette a Fesztóry Erzsikét, és azóta is boldogan élnek. A negyedik egyetemista gyerekének vette volna meg befektetésként, de az inkább elment bébiszitternek Angliába.  Az ötödik vevő örökölt egyet falun, és hazaköltözött a szülői házba. A hatodik meg se született, mert  a vállalkozó a gyerekének szánta, de a munka elmaradt, a cég csődbe került.
A lakásnak azóta a pincéje is beázik, az ablakain fütyül a filtrációnak elkeresztelt szél, de Amerikában még tornádók is vannak.
Béla szerint semmi gond, fő, hogy a Barcelona megint nyert…