Tárcán kínálom

Írta: Vaskó Ilona Már hetek óta azon gondolkodom, miért nem hallom a szelet… Vagy hogy hallom valójában, csak nem veszem észre, hogy itt susmorog mellettem? Annyira keveset vagyok mostanában egyedül, hogy a mások beszéde elnyomja a körülöttem lévő csend megannyi neszét.Már…

Írta: Vaskó IlonaValamikor a világra jövés után, és az életben maradás küzdelmes időszakában összebarátkoztam az egyedülléttel. Nem emlékszem pontosan mikor is, de már mire az eszemet tudni véltem, rég egyedül üldögéltem mindenféle félreeső helyeken. Kedvenc helyeim a kis,…

Írta: Vaskó Ilona …falhoz szegezett, nem menekülhettem… Szemeiben az azóta jól ismert, mindenkinek kijáró „most meg foglak csókolni” nézés volt. Illetve már akkor is sejtettem, hogy kijár mindenkinek. Hátrálni kezdtem. Nem akartam, hogy felüljön a…

 Írta: Vaskó Ilona Még reggel fél hét sem volt mikor az ágyam mellett csöngött a vonalas telefon. Anyukám szólt bele zaklatottan, sírós, magas hangon: „Azonnal indulj gyermekem, apád visszaesett az ágyban és nem mozdul, már hívtam a mentőket…”…

Írta: Vaskó Ilona  Mostanában mókásan egyfajta dalt dúdolgatok magamban, ami imígyen szól: „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály…” Persze közben újrateremtettem önmagam egy vakmerő huszárvágással. Igazából zavaros napok fognak…