Írta: Cserbakőy Levente
„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele”
Ezekkel a sorokkal köszöntötte a világpolgári európaiság, az égi és földi szerelem különös mozaikjaiból összerakodott sorsú kóbor lovag – aki egyben a fennkölt halálba távozó vallásosság költője is –, Balassi Bálint az In laudem verni emporis; Borivónak való című versében a pünkösdöt.
A nyár bevonulásának ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli. Ez a nap a húsvét utáni ötvenedik, mint ahogy eredeti neve – Pentecostes – is jelenti.
Az európai népeknek a keresztény vallásra térésével a régibb természetimádási szokások nagyobb és jelentősebb része úgyszólván mind az egyházi ünnepkör egy-egy nevezetesebb fordulópontjához fűződött.
Így a nyár bevonulásának ősi pogány kori ünnepe a nyár első és a legnagyobb ünnepéhez, a pünkösdhöz kapcsolódott.
Az európai népeknek a pünkösdi szokásai mindenütt feltűnő hasonlóságokat mutatnak a lényeges vonásokban, és csak a köréjük rakódott cicoma részleteiben látunk érdekes helyi eltéréseket és változásokat.
A pünkösdnek a gazdasági évkör kultuszával való összefüggése is kitetszik. A pünkösdi király vagy királynő választás majdnem mindenütt olyan mitikus vonásokat mutat, amelyek az ősi esővarázsló szertartás nyomait engedik sejtetni. Májust pünkösd havaként is szokták nevezni, és azt mindenki tudja, hogy a májusi eső aranyat ér.
Érdekes a pünkösdi szokásoknál énekelni szokott rítusének is, amelyben többször említik Szent Erzsébet nevét. A kapcsolódás nyilván a pünkösdi rózsa szerepe nyomán történt.
A fiatalon idegenbe került Erzsébet, aki II. Endre magyar király leánya, férjhez ment a thüringiai Lajos őrgrófhoz. Legendájában fontos szerepet játszik a rózsacsoda.
Amikor Erzsébet a szegényeknek titokban alamizsnát vitt és ezért kérdőre vonták, kötényében a kenyér rózsává változott. Az ének utal is egy titokzatos lényre: „Nem anyától lettem, rózsafán termettem / Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”
A természetben élők ismerik a füvek, fák és virágok mágiáját. Tudják tapasztalataik alapján, hogy a pünkösdi bodza hatalmas gyógyító erővel bír. A természetes gyógymódok mai reneszánszában a pünkösdi bodzavirág biztosan élen van.
Gyógyító és egészségmegőrző ereje talán feledtetni fogja a hajnali harmatszedők jogtalan anyagi előnyhöz jutási szándékát. Az úgyis később derül ki, hogy milyen lesz a gabonatermés, és abból mennyit vitt el a harmatszedő.