Írta: Bódi Katalin
Amikor leült az üvegfal mellé, két teafiltert morzsolgatott a kezében s csak odabiccentett a pincérnek, aki nemsokára kihozta a szokásost, egy fél liter jéghideg vizet, egy csésze forrót a teához, amit a filterek hamarosan bordóra festettek, egy kis üveg narancslevet és egy deci vodkát jéggel viszkis pohárban. Lopva figyeltem, de azért elkerekedő szemekkel, ahogy módszeresen préselte bele a citromot a teába, azután kirágcsálta a citrom megmaradt húsát, majd hirtelen megitta a vodkát, amiből később még kettő érkezett. A vodkarendelések között illendően beszélgetett a pincérrel munkáról, utazásról, feleségről, de az arca néma maradt. Nehéz volt megálljt parancsolni, nem hallgatózni, nem találgatni, de mindeközben nem volt jó látni szomorúságát, nem volt jó azt játszani magamban, hogy találd ki, ki is ez a középkorú férfi, pedig abban nagyon jó vagyok, bár egy kicsit rosszindulatúan játszom. Csak ezt a szertartást irigyeltem tőle, ezt a módszerességet, ahogyan elsimul, ahogyan teafilterként oldódik fel az általa kreált világ magányában.
Persze az eső is esett vigasztalhatatlanul, hazafelé, rá a tó jegére, az el nem söpört hó maradványaira, a lyukas ereszcsatornákba. Éjjel a tetőről lesikló jégtáblák puffanásai szakították meg riadt álmomat, s mikor felkeltem, még sötét volt, a korai készülődés ideje hétköznapokon. Hideg pára lebegett a házak között, egyetlen autó zaja sem zavarta meg didergésemet a teraszon, amikor egy apró bogár hirtelen a fülembe zümmögött és a fülcimpámra szállt. Hirtelen elnevettem magam, mert olyan volt, mint egy kísértet a soha megérkezni nem akaró tavaszból, egy dacos öngyilkos merénylő, aki megpróbálja a lehetetlent. Nem kell, hogy jelentsen bármit is a jéghideg víz és a forró tea, a narancslé és a vodka, a jég és az eső, a puffanó jégtáblák és a bátor legyecske. Nem muszáj beléjük lépni, mint mesterséges paradicsomokba, pedig néha jó lenne elhinni, hogy nem kell választani forró tea és hideg vodka, jég és eső, tél és tavasz, józanság és részegség, fekete és fehér között.
(A blog vendégszerzője irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő)