Írta: Farkas Molnár Péter
Isten útjai, szándékai – mint tudjuk – kifürkészhetetlenek.
Csak vess egy pillantást a koponya szerkezetére. Figyeld meg, hogyan csatlakozik az állkapocs a koponya többi részéhez. Nézz meg egy hópelyhet mikroszkóp alatt. Tökéletesen szimmetrikus, apró csodát látsz majd, valami gyönyörűt. Nem találsz két egyformát a hideg kristályok között, bár milliárd számra hullanak telente. Nézd az ablakon a jégvirágot! Gondolkodj el a táplálékláncon – mi, minek szolgál táplálékul. Félelmetes az a logika, amely mindezt megtervezte, létrehozta.
Törzsfejlődés, egyedfejlődés. Azt ne mondd, hogy mindez az evolúció számlájára írható! Kell lennie egy magasabb intelligenciának, mely mindezt megálmodta, elindította, s biztosítja működését millió és millió év óta. Gondolj a csillagok, bolygók, holdak bonyolult táncára, egymásra hatására, a gravitáció törvényszerűségeire, vagy az emberi élet csodájára, a fogamzás pillanatától. Tudom: kémia. Bonyolult vegyi folyamatok, hormonok hatása, az agy, az idegpályák szerepe… De azt ne mondd, mindez véletlenek sorozata. Nem, nem és nem! Mindezt egyszer valami, valaki gondosan elképzelte, megtervezte, s elindította a folyamatokat.
Az ember távolról sem tökéletes. Vegyük csak a Bibliát:
„Kezdetben vala az ige…” – olvashatjuk rögtön az elején. Íme a bizonyíték tökéletlenségünkre! Mert a görög logosz jelentése: gondolat. Ez módosult igévé, mert pontatlan a fordítás.
Lenyűgöz a világ dolgainak logikája. A bonyolult, számtalan ponton egymásba kapcsolódó rendszer tökéletessége. Egyet nem értek. Mi lehetett a célja a teremtőnek, amikor megálmodta, majd létrehozta a szúnyogot. És nem értem Noét sem. Mert azt se mondd nekem, hogy az Úr parancsára képes volt a vén borissza begyűjteni két ellentétes nemű egyedet, s átmenteni őket az özönvíz előttről, az utókor számára!
Szúnyog...
„A szúnyogok rendjébe sorolt rovarok jó része – lószúnyog, árvaszúnyog – semmilyen kellemetlenséget nem okoz az embereknek.”
Vajon miért látta szükségét a teremtő egy olyan típusnak is, amelyik harap? Mi a haszna? Jó, tudom, a szúnyog is része a táplálékláncnak, kérdezd csak a békákat. De miért nem volt elég az a néhány milliárd, amely nem okoz semmiféle kellemetlenséget?
És a büdös dög nem azért szív vért, mert szereti vagy mert éhes, á, nem! Hanem mert ahhoz, hogy a lerakott peték életképesek legyenek, a nőstény szúnyognak, életében legalább egyszer, vért kell szívnia. Mi a fenének? Mert amúgy jól elvan növényi nedveken a kis nyavalyás.
De tudod mit? Ki vagyok én, hogy Isten művét megítéljem? Szívjon, ha már annyira fontos neki. Csak ne köpne szívás közben. Ugyanis köp. Ezzel gátolja meg a vér alvadását. Miért nem rágja meg a rögösödő vért, mint más, rendes ragadozó? Az oroszlán meg a tigris talán köp? Nem, nem köp. Fütyül a vér rögösödésére. Rág szépen. Ahogy illik. De a szúnyognak ez nem jó, neki folyékony vér kell, fene a gusztusát.
Hát ez az a pont, ahol elvesztem a fonalat, ahol nem vagyok képes felfedezni a teremtő logosz csodálatos, jószerivel felfoghatatlan és megismerhetetlen logikáját.
Ha korán akarsz kelni, légy lusta!
Jómagam az voltam. Este – merő lustaságból – nem üzemeltem be a szúnyogriasztót. (vö: Vape) Az ember, a maga önteltségében néha szembe menetel a teremtő szándékkal, s kitalál egy szerkezetet, amelybe apró, kék lapocska illeszthető, s a szerkezetet beiktatva az áramkörbe, a kék lapocska méreganyagot párologtat a levegőbe. Azt mondják, emberre ártalmatlan. Én ezt nem tudom, egy azonban tény. A szúnyogot távol tartja, mi több, végez vele. Már ha nem vagy lusta, és bele helyezed a kék lapocskát az apró készségbe, majd bedugod a konnektorba.
Nos, én ezt elmulasztottam, meg is lett az eredménye. Most itt ülök, és lamentálok a teremtővel. És vakarózom.
*Az igazi vagy csípőszúnyogok családjának latin neve.
(Mert az is van a rohadéknak!)
