Írta: M. Szlávik Tünde
Édes drága gyermekem! Mi lenne, ha egyszer az életben időben szólnál? Nem, ez így reggel már időn túl van. Ha szólsz tegnap este, akkor nyugodtan megkeresem, kivasalom. Egyáltalán hová tetted? Miért én tudjam? Nem az enyém, miért én tudjam, hol van? Gondolom, a helyén. Ne veszíts meg, a helyén, a polcodon. Balról a második stószban, a nadrágok között. Fel ne vedd így! Úgy néz ki, mint amit a kutya szájából szedtek ki! Várj, kivasalom előbb, így nem viszlek magammal! Nem, nem jó így! Majd ha meghaltam, akkor… Akkor olyan gyűrötten veszed fel a nadrágod, ahogy akarod, én már akkor nem látom, de amíg én itt… Mi a…? Mikor szakítottad el? Nem igaz, hogy nem lehet arra emlékezni, hogy szétreped rajtad a nadrág! Most mi a csudát…? Jaaaaj, már hét óra, el fogunk késni! Ne vágj ilyen képeket! Legalább ne dünnyögj! Nem érdekel, kamasznak lenni muszáj, de szemtelennek nem! Nem, nem nekem kellett volna észrevenni! A zsebkendőidre koncentráltam mosás előtt, nem a varrásokra. Jó, jó, jó! Inkább menj fogat mosni, addig én… Legfeljebb ma sem reggelizek. Te, ha még egyszer így nézel rám, nyakon csaplak! Láttam a tekintetedben... Nem érdekel, sicc a fürdőszobába! Ki ne engedd a macskát, most nincs idő hajkurászni indulás előtt! Jaj, még az autót is be kell indítani, mert nem fogok látni, úgy befagyott a szélvédő! Istenem, hét óra öt perc! Hol a tűs doboz a varrógépről? Tedd el a tányért magad után, nem akarok a macskával közösködni! Jó, de ezzel nem könnyíted meg a dolgomat. Igyekezz légy szíves! Jaj, ne mártírkodj már! Nem haragszom, csak… Vedd már el a macskától a spulnit! Boci, ne! Engedd el! Csak ennyi van rajta, ne…! Ne fetrengj, hogy fogsz kinézni! Futás vissza kezet mosni! Te meg segíts, jó, mert nem leszek kész! Fújd be jégoldóval, vagy mit tudom én! Csak szeretnéd! Nem indíthatod be, még csak az kéne! Igen, akkora vagy, de nem vagy az! Nem érdekel, az a ti dolgotok apáddal, ha ő nincs melletted, akkor a kéziféket sem engedheted ki! Jaj, menjetek már! Még sehol sem tartok, ha már nem eszem, legalább a hajamat hadd hozzam rendbe indulás előtt, megint úgy nézek majd ki, mint a bűti boszorkány! Mit tudom én, ki volt! Hát úgy, mint most én, gondolom… Na végre, a tű, a tű, a tű… Cééérnaaa… Ekkora elég lesz. Most mit néztek? Olyan szőrös ez vagy mi… Vagy összefogtam három szálat. Nem, ti csak csináljátok a magatok dolgát, nagylány vagyok, be tudom már fűzni a cérnát. Jó, hát ha nem fognád el a fényt, könnyebb lenne. A fenét zsákvarrótű! Ne nevess már ilyen törvénytelenül! Én mikor szoktam rajtad gúnyolódni? Ilyet! Nem illik kinevetni a kisebbiket, főleg, ha ő az anyád. Az anyád, Boci! Jaj, mondtam, hogy rakd a tányért a mosogatóba! Rossz cica, fúj! Mi az, hogy a saját tányérodból már nem kell? Slussz, nem érdekelsz, majd megeszed, ha megéhezel. Jó, abból is adj neki. Persze, friss vizet is! Jó legyél, Bocika, majd jövünk. Mennyivel csinosabb vagy ebben a nadrágban, kész férfi vagy már… Jaj, téged is, Kicsikincs! Táskák? Nekem három… Misának kettő… Nem mondod! Miért nem mondod időben, hogy ma lesz tesi is?
