Írta: Somorčík Sz. Rozália
Ült az apóka az eresz alatt, a kiskertben, a nárciszok között. Két tenyere botjának fogantyúján nyugodott, szépen, békésen. Kedves, jóindulatú piros arca, mozdulatlan volt zsíros kalapja alatt, csak a lányt nézte, szeme sem rebbent. Szürke…