Írta: Kulcsár Attila
A nap a szemembe sütött, és galambok repültek fel előttem, ahogy átsiettem a téren, így nem vettem észre időben régi osztálytársamat − még a gimnáziumból−, de ő nagy hangon rám köszönt: − Szevasz, Vigyori!
Sose szerettem ezt a gúnynevemet, azt…