Tárcán kínálom

Alapító szerkesztő: Ésik Sándor Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (5) antal anikó (16) arany piroska (6) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (25) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (3) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (44) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (17) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (8) kiser edina (13) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kukuts csilla (3) kulcsár (1) kulcsár attila (68) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (5) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (47) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (40) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (26) piró m. péter (1) piro m. péter (8) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szalóki emese (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (30) venyige sándor (3) veres roland (2) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • M Szlávik Tünde: A huncut rigmus megfejtése maga is magyarázatra szorul: az esztováta (eszteváta, osztováta) olyan ... (2021.09.25. 17:23) A régi öregek, avagy pajzán történetek
  • Arany Piroska: Isten éltessen Vaskó Ilona! Nagyon tetszik a születésnapi monológod! Nekem is mostanában lesz az ... (2021.02.12. 11:37) Február tizenegy
  • csokosszaju: szia, mit tudsz Hófehérkéről? (2020.09.27. 23:02) Az örök menyasszony
  • bohmjo: Ez nagyon jó! Ahogyan a szavak és tettek újra és újra teljesen új értéket és hangulatot kapnak, a... (2020.09.05. 15:01) Tivadar
  • M Szlávik Tünde: @Farkas Molnár Péter: Köszönöm, Péter! Tárcát is hozhatnál magaddal... :) (2020.08.16. 16:46) Majom a köszörűkövön

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... M. Szlávik Tünde blogja

2017.01.24. 18:08 Ésik

Lehetne?

Címkék: kecskeméti zsuzsa

Írta: Kecskeméti Zsuzsa

 

lehetne.jpgNéztem, ahogy döbbent csendben sorjáztok ki az iskolakapun. A közös ima és az emlékezés percei után senki nem kért titeket arra, hogy maradjatok csendben. Még az öreg iskolafalak is beleremegtek, ahogy csak a szívetek dobbanása hallatszott. A sokat látott Alma Mater sem szereti ezt. Azt szereti, ha éltek… mindannyian. Ha nevetve és lökdösődve mentek ki a nehéz kapun egy hosszú nap után. Ahogy még bandáztok kicsit a korlátnak dőlve, ahogy bekiabáltok az ablakon a „sanyarú sorsúaknak”, akiknek 8. órája is van… Igen, biztosan fura ez, mert mindig rátok szólunk: Ne kiabálj, ne lökdösődj, ne zavard meg az órát, ne lökd le a másikat a lépcsőn… Ó, de jó lett volna, ha ma is szólnom kell! Ha nem kell arra gondolnotok, hogy azok a szegény gyerekek a másik gimnáziumban… olyanok, mint mi… tanárnő, akár mi is lehettünk volna…

 Láttam, ahogy nap közben nagyon, nagyon sokan gyújtottatok gyertyát. Láttam, ahogy csendben össze-összebújtok, kapaszkodtok egymásba. Láttam, ahogy értitek, hogy a veszteség nem csak azoké, akik az életüket vesztették el és nem csak azoké, akiket sújt az itt maradottak tragédiája.

Bárcsak ne kellett volna ezt megértenetek! Bárcsak úgy élhetnétek, hogy soha de soha ne kelljen félnetek a haláltól, ami akkor is megsebez, ha a ti életetek megmarad! 

Lehetne, hogy az a bizonyos boldog gyermekkor ne így érjen véget? Lehetne, hogy ne legyetek betegek, ne éhezzetek, ne fázzatok, ne féljetek, ne érjen benneteket baleset? Lehetne, hogy a legnagyobb nehézség a következő napi matek házi legyen? Lehetne, hogy mindannyian hazatérjetek az anyukáitokhoz minden nap egészségesen és boldogan? 

Lehetne, hogy minden nap telekiabáljátok a folyosót és felrúgjátok a labdát a tetőre? Lehetne, hogy újra azt gondoljátok sebezhetetlenek vagytok, és ez azok is lennétek?

Lehetne, hogy a szemetek csak attól az utánozhatatlanul és fájdalmasan gyönyörű kamasz szerelemtől legyen könnyes, amin úgy is át kell esni? Lehetne, hogy a legnagyobb félelem az lenne, ha jövök a folyosón és ti éppen lógtok, és pont lebuktok? Tudjátok, amitől most „halálra” rémültök, de az egyik legjobb sztori lesz a gimiből? 

Lehetne, hogy amikor az anyukátokat kell felhívom, mert valami baj van, csak azt kelljen mondanom: kicsit hánytál, jöjjön érted. Vagy rosszul léptél, kiment a bokád, de itt a mentő, elkísérünk a kórházba, és megvárjuk, míg odaér, nincs gond, csak ez a fránya tesi óra, és te kicsit remegő hangon, hősiesen azt mondod neki, nyugi anya kicsit fáj, de azért siess jó? 

Lehetne, hogy éljetek és növekedjetek egészségben és boldogságban? Lehetne, hogy csak annyi fájjon nektek, amennyit el bírtok viselni? 

Ezt most még én is alig bírom. Eszembe jutnak az anyukák, akik már nem ölelnek… a tragikus véget ért kamasz szerelmek… a pár nélkül maradt Best Friends karkötők… a bent hagyott gazdátlan tesi cucok… a törlések a törzslapokban, amit az osztályfőnökök a könnyeikkel törölnek majd ki… kedves kis életek… barátok, barátnők, tanítványok, akik nevetve, lökdösődve mentek ki a nehéz kapun, kicsit még bandáztak a korlátnak dőlve, és bekiabáltak az ablakon azoknak, akiknek még van órája…

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr2012151179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása