Írta: Hajdú Erika
„Ha nagyon szeretsz,
hálás leszek érte,
ha nem csábítasz el,
magad vesztesége.”
(Szabó Lőrinc)
Ha a teremtő nő lett volna, biztosan másképp alkotta volna meg a férfiakat.
Egy nő a saját konyhájában odafigyel arra, miből mennyit mér ki, s hogy minden benne legyen abban, amit készít. A férfiban is benne kellene, hogy legyen legalább a három legfontosabb. Egyszerre, együtt: az erő, a fogékonyság és a bátorság.
Mert az igazi férfiban van erő, lendület, ami megállít, ami megadásra késztet. Önmagában mégis kevés, mert ha nincs, ami mederbe terelje, öncélúvá válik.
A férfiban van tehát még fogékonyság, érzékenység a női lélek iránt, és éppen ez az érzékenység az, ami az erőnek partot ad. Önmagában kevés; erő nélkül a fogékonyság bizonytalanná tesz.
És a férfiban van még bátorság, hogy az erőre támaszkodva meg merje tenni azt, amit szeretne, amit jónak lát, és persze van bátorsága a nőhöz, amiben segíti fogékonysága is.
Mert az igazi nő nem fél az erőtől, biztonságot, támaszt keresve és kérve elfogadja. Hálás a fogékonyságért, hogy a férfi figyel rá és érzi azt, ami fontos neki. Majd fejet hajt a bátorság előtt, mert jó meghódítva lenni, hogy aztán emelt fővel, szemtől szemben mindent odaadhasson az igazi férfinak.
De a teremtő nem nő volt...
Így aztán lettek férfiak, akikben csak erő van, ők a törtetők, a másokon átgázolók.
Aztán lettek férfiak, akikben csak fogékonyság van, ők a már-már nőiesen gyengék.
És lettek férfiak, akikben csak bátorság van, ők a hőzöngő üresek.
Majd lettek férfiak, akikben van erő és bátorság, de nincs fogékonyság. Ők azok, akik büszkén fitogtatják, mit teremtenek meg másoknak – adni mégsem tudnak.
És lettek férfiak, akikben van erő és fogékonyság, őket csodálni lehet, de bátorság híján elmennek a nők mellett.
Majd lettek még férfiak, akikben van fogékonyság és bátorság, kedvesek és szerethetők, de nincs bennük erő, amiből a nő esendőségében is meríthet.
És mégis jó, hogy vannak ők, a férfiak. Ha nem is nő alkotta őket, ha nem is igaziak. Ha egyáltalán nem lennének, hová lenne a remény, hogy egyszer talán mégis igazi férfiakká válnak?