Írta: Vaskó Ilona
Ó az istentelen szürke tél, az örök vakító fehér ruhájával… Már annyira gyötrő, már annyira kínzó, és még háborogni próbált a múlt héten. Még utoljára megmutatta rettenetes erejét, még utoljára rúgott minden nyomorultba, kinek szíve, lelke…