Tárcán kínálom

Felelős szerkesztő: M. Szlávik Tünde Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (4) antal anikó (16) arany piroska (5) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (22) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (1) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (42) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (16) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi márton (1) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (6) kiser edina (12) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kulcsár (1) kulcsár attila (59) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (4) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (3) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (37) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (24) piro m. péter (8) piró m. péter (1) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (29) venyige sándor (3) veres roland (1) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • Gertrud53: Merész és pontos, nagyon ott van minden szó. (2018.09.24. 23:50) Boston – Massachusetts
  • Gertrud53: A végén ott a jellegzetes csavar, amit szeretek az írásaidban. (2018.09.24. 23:43) Jelenet
  • Gertrud53: (2018.09.24. 23:38) Temető, templomkert
  • Gertrud53: Szeretem a várost, ugyan nem ezt az arcat, de szeretem... (2018.09.24. 23:32) Csikágótól Kispestig
  • Gertrud53: Két év telt el és most megírhatnád a végsőt, a kilakolzatást... (2018.09.24. 23:28) A lakatos ebédje

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... Ésik Sándor blogja

2011.08.25. 21:02 Ésik

A költők már a nappaliban vannak!

Címkék: csengődi péter

Írta: Csengődi Péter 

 

„Az oroszok már a spájzban vannak!” – jut eszembe olykor-olykor a film, egész pontosan Horváth Tivadar, majd Sinkovits Imre ledöbbent arca. Bár a költők nincsenek annyian, mint az oroszok, az élet egyre több területén futok össze velük, legyen szó egy kocsmázásról (felolvasó estek), nyaralásról (Tokaji Írótábor), vagy csak egy internetes csevegésről.  Így egyre többször esik meg, hogy ingyen vagy fél áron jutok egy-egy kötethez, és ami még értékesebb, nem egyszer egy érdekes történet is kapcsolódik hozzá.

***

Hegedűs János nem az a tipikus exhibicionista költő. Minden bizonnyal örül, ha olvassák, de szerepelni már nem szeret. Egy Kelemen Körös esten szűkszavúan válaszolgatott a felmerülő kérdésekre, és többször elmondta, hogy azért beszél ilyen szaggatottan, mert zavarban van. Ritkán látni a fényképezőgépe nélkül, de volt, hogy felolvasás közben is azt szorongatta, mivel azon hozta magával a verset. Az egyik est után kirakták egy asztalra a köteteit, és kihirdették: „Minden példány ára egy sör.” Mikor láttam, hogy János már el tudott volna bújni az asztalán gyülekező korsók mögött, gondoltam, kifizetem a kötetet, és ha már megtehetem, teljes áron; de nem engedte. Még ilyet!

„És „kitart holnapig” gondolattal 
Ténfergünk kongó konyhák gyomrában. 
Itt semmi a szépség, 
Fény után nyüszít bent a lélek, 
Mint kivert kutya. 
Csodavárás, minden nap csodavárás. 
Az Isten legyen hozzánk irgalmas.”

Hegedűs János: Csodavárás

***

Debreczeny Györgytől a lakásán kaptam egy kötetet. Úgy éreztem, meg is dolgoztam érte, igazi kutatói munka volt, noha nem irodalom-történeti értelemben, hanem a lakásuk felkutatásáról beszélek.  Már az utca megtalálásával akadtak gondjaim, de miután sikerült eljutnom a megfelelő házhoz, és a kapun is beengedtettem, csodálkozva láttam, hogy nincsenek számok a lakásajtókon. Az udvar kijáratától kiszámoltam, hogy melyik lehet az, amire nekem szükségem van, és becsöngettem. Egy fiatal férfi nyitott ajtót, illedelmesen köszöntem, és megkérdeztem, hogy az-e a hármas lakás.

         – Igen – hangzott a válasz –, de szerintem jobban jársz, ha megmondod, kit keresel.

         – Debreczeny Györgyöt.

           – Amott, az a másik ajtó lesz az.

Ebből a rövid beszélgetésből éreztem, hogy akár „ec-pec-kimehetsz”-szel is számolhattam volna az ajtókat. György elmondta később, hogy egy szobát csak úgy tudtak leválasztani a lakásukról, hogy az az udvarra nyíljon, így lett a hozzájuk vezető útból útvesztő feladvány.

„akik értesítést szeretnének kapni 
arról hogy el tudok-e menni 
vagy hogy nem tudok elmenni és miért 
jelezzék ebbéli szándékukat 
és idejében 
csatlakozzanak a csatlakozókhoz 
és tapsoljanak meg engem 
amiért nem olvasom fel 
ez alkalomra meg sem írt alkotásomat”

Debreczeny György: köszönöm de sajnos ott tudok lenni

***

A Tokaji Írótáborban találkoztam Hodossy Gyulával.  Őt személyesen nem ismerem, de emlékeztem rá tavalyról, amikor a tábor témája a határon túli magyar irodalom volt, és a szlovákiai magyar verselők képviseletében olvasott fel költőtársaival. Idén megláttam a kötetét az előadó terem előtti standon. Felkaptam – és természetesen kifizettem (a kedvezményes árat) –, és rohantam a fogadásra. Útközben megláttam, és megkértem, hogy dedikálja a könyvet. Amint a kezébe adtam, egy idősebb férfi megállt mellettünk (jó nagyot toppantott, hogy észre is vegyük), és szó nélkül odatartotta a hátát, hogy Gyula azon tudjon dedikálni. Úgy látszik, a „hátat fordított neki” utalhat egy kedves gesztusra is.

„Agyadba lézerként hatol a ragyogás,
a pillanat és az örökkévalóság játéka,
nem tudni merre, és meddig tart, s mivégre!
A boldogság beteljesülése: égni.”

Hodossy Gyula: A napfény áthatol…

***

Jó néha elmenekülni a pesti nyüzsgéstől, a forrongó irodalmi élettől (vagy csak a mindennapi munkától), és ellátogatni a csendes (és néha végtelenül unalmas) Kiskőrösre, édesanyámhoz.  Szombat reggel azonban a nyugalom már meg is tört, reggel hétkor anyu vitázott a szobafestővel a frissen tapétázott nappaliban. Itt szétnyílt a tapéta, amott felhólyagosodott; no de a mester neki is állt a javításoknak; és amíg ő dolgozott, elővettük a laptopot, és internetes videókkal szórakoztattuk egymást.  Egyszer csak megjelent a festő mögöttünk, és meglepően lágy hangján így szólt:

          – Keressetek csak rá arra, hogy: Viczián Sándor, Emlékek teraszán!

Pár kattintás, és a kereső ki is dobta a kötetet, plusz a korábbi „Arcomon a csönd” címet viselő válogatást is, a szobafestőnk portréjával a címlapon. „Te jó ég!” – gondoltam – „A költők már a nappaliban vannak!” – S minthogy kiderült, hogy engem érdekel a kortárs költészet, egy óra múlva egy frissen dedikált kötet ütötte a markomat.

„szívemből lángost
süt a sas
pókhálós csontvázam
létra a házban
füleim képek a falon”

Viczián Sándor: XXI. századi mese

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr673180565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.