Tárcán kínálom

Felelős szerkesztő: M. Szlávik Tünde Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (4) antal anikó (16) arany piroska (5) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (22) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (1) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (42) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (16) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi márton (1) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (6) kiser edina (12) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kulcsár (1) kulcsár attila (59) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (4) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (3) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (37) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (24) piro m. péter (8) piró m. péter (1) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (29) venyige sándor (3) veres roland (1) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • Gertrud53: Merész és pontos, nagyon ott van minden szó. (2018.09.24. 23:50) Boston – Massachusetts
  • Gertrud53: A végén ott a jellegzetes csavar, amit szeretek az írásaidban. (2018.09.24. 23:43) Jelenet
  • Gertrud53: (2018.09.24. 23:38) Temető, templomkert
  • Gertrud53: Szeretem a várost, ugyan nem ezt az arcat, de szeretem... (2018.09.24. 23:32) Csikágótól Kispestig
  • Gertrud53: Két év telt el és most megírhatnád a végsőt, a kilakolzatást... (2018.09.24. 23:28) A lakatos ebédje

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... Ésik Sándor blogja

2011.06.19. 15:30 Ésik

Angyallesen

Címkék: bódi katalin

 

Írta: Bódi Katalin

Számomra a falu gyermekkoromban dédnagyanyámnál volt, ahová viszonylag gyakran jártunk, hiszen édesapám családját a városunkban élő szülein kívül mindössze csak az ott élő néhány rokon jelentette. Ott volt nyári konyha, nyikorgós kút bádogkáddal, gazdasági udvar kerti vécével, jószágokkal, veteményessel s hatalmas eperfölddel, illetve a generációk tagozódásához igazodó, évtizedeken át bővített verandás ház tisztaszobával, ahol később kilencven éves dédnagyanyámat, a falu egykori bábaasszonyát kiterítették. Ritkán aludtunk náluk, mert elég közel volt a határ másik oldalán lévő otthonunk, de különleges alkalmakkor, mint az esküvők, a temetések és a disznóölések, ott maradtunk éjszakára. A knédlivel és kacsahússal teletömő vacsorák a szobában terített asztalnál a gyenge égők félhomályában a gyerekek számára jobbára néma hallgatózásban és nézelődésben teltek, az ismétlődő családi történeteket borzongatóan egészítették ki az olcsó olajfestmények a dohos szoba falán. A képek bibliai jeleneteket ábrázoltak nyomasztóan hiperrealisztikus, katolikus pompával, s nem is annyira a szívét a tenyerén az embereknek nyújtó Krisztus ábrázolása, hanem az angyali üdvözletet ábrázoló festmény vált gyermeki képzeletem számára rögeszméssé. Az angyal fehér lepelbe bújtatott testének egyetlen jelölője lapockájából kinövő hatalmas szárnya volt, s a válla fölötti görbület kékes-rózsaszínes árnyalata nem engedte eldönteni, hogy ez tollfosztott bőr vagy éppen kiserkenő tollazat, amely a szárny alsóbb részein vakítóan fehérré dúsult. Az angyal nagymamám tanításában valamiféle allegorikus jelenségként a vigyázómként létezett képzeletemben, de a lámpa eloltása után inkább abban reménykedtem, hogy sosem fog megjelenni számomra, mert féltem szárnyaitól, amelyek tapintását és szagát ismerni véltem a tyúkok kopasztásának élményéből.

A később megismert festmények és történetek sokasága azonban túl izgalmas volt ahhoz, hogy ne vegyek tudomást az angyalokról vagy egyszerűen csak féljek tőlük, így hát békét kötöttem velük. A lapocka és a szárny csatlakozása örök rejtély maradt számomra, ahogyan repülésük aerodinamikája is, s nehéz volt felfogni azt hagyományszálaik bogozgatása során, hogy voltaképpen anyagtalanok és nemtelenek, mert hiszen a vizuális és plasztikai ábrázolások anyagszerűségüket s sokszor testük erotikus szépségét mutatják. Az angyalok teste éppen ezért sokszor csak korlátozottan látható, sokszor fedésben vannak, egy másik test, pl. Krisztus rejtekében vagy lepel takarja őket szárnyuk kivételével. A láthatóan meztelen angyalok azonban mindig hagyományok keveredését és átörökítését mutatják: a puttók gyermeki teste, vidámságuk és apró szárnyacskáik Kupidó szerelmet gerjesztő csínytevéseit idézik meg, a felnőtt emberi méretű angyalok pedig Daidalosz és Ikarosz vagy éppen Ámor és Psziché mitológiai, de nagyon is emberi történetét visszhangozzák, az ember tragikus istenülési vágyát és a boldogságra való, szükségképpen elvetélő törekvését.

Egyik kedvencem Caravaggio angyala a Pihenő Egyiptomba menekülés közben (1594–1596) című festményén, aki meghökkentően egyesíti az emberi-isteni-angyali testábrázolás szerteágazó tradícióit. A kép nézőjének hátat fordító angyal nem enged a nemiségére következtetni, habár profilból látható arca inkább fiús, kecses testtartása azonban Botticelli Vénuszának kontraposztját idézi, lágyan ívelő derekát és fenekét keskeny, hullámzó lepel övezi és emeli ki. Szürke-fekete, éppen összecsukódó szárnyai eltakarják azt a bizonyos megoldhatatlan csatlakozást a lapockához, így az emberformájú, ámde anyagtalan test kompatibilisnek mutatkozik az őt felemelni képes szárnyakkal.

Érdemes meglesni az angyalokat, legalább a festményeken, sokan tanulhatunk tőlük, s talán még vigyáznak is ránk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr672997570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.