Tárcán kínálom

Felelős szerkesztő: M. Szlávik Tünde Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (4) antal anikó (16) arany piroska (5) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (22) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (1) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (42) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (16) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi márton (1) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (6) kiser edina (12) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kulcsár (1) kulcsár attila (59) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (4) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (3) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (37) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (24) piro m. péter (8) piró m. péter (1) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (29) venyige sándor (3) veres roland (1) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • Gertrud53: Merész és pontos, nagyon ott van minden szó. (2018.09.24. 23:50) Boston – Massachusetts
  • Gertrud53: A végén ott a jellegzetes csavar, amit szeretek az írásaidban. (2018.09.24. 23:43) Jelenet
  • Gertrud53: (2018.09.24. 23:38) Temető, templomkert
  • Gertrud53: Szeretem a várost, ugyan nem ezt az arcat, de szeretem... (2018.09.24. 23:32) Csikágótól Kispestig
  • Gertrud53: Két év telt el és most megírhatnád a végsőt, a kilakolzatást... (2018.09.24. 23:28) A lakatos ebédje

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... Ésik Sándor blogja

2011.05.10. 21:55 Ésik

Csak óvatosan a dödöllével

Címkék: kulcsár attila

Írta: Kulcsár Attila

 
Géza nyomja a gázpedált, megy vagy nyolcvannal a tíz éves Ibiza, igyekeznek Ladányba az anyósa sírjához. Áprilisban van a születésnapja, ma lenne százkét éves. Már húsz éve halott, de kialakult náluk az a szokás, hogy a halottaik nevezetes napjain is elzarándokolnak a távoli sírokhoz, nemcsak Mindenszentekkor.
A felesége nem vezet, bár a jogosítványát mindig meghosszabbítja, a vizsga óta nem volt volán a kezében. „Nem is tudom, mi lenne, ha hirtelen szívinfarktust kapnék, – szokta ijesztgetni az ura. Ne izgulj, eszembe sincs.”
De az asszony úgy segít a sofőrnek a vezetésben, ahogy tud, mint egy GPS. Itt fordulj jobbra, most térj le a követező útkeresztezősnél, újratervezés: fordulj vissza, meglátogatjuk a nagynénémet is.
– És miket ettetek gyerekkorodban hétköznapokon, kérdezi közben, mert az első száz kilométeren arról volt szó, hogy rosszak a labor eredményeik, és tenni kellene valamit. Mozogni nem tudnak többet így hatvan után, de a táplálkozás megreformálásában látnak némi fantáziát.
– Hát mindenfélét. Például főzelékeket: kelkáposztát, tököt, és persze a hüvelyeseket. Bab, borsó, lencse. Minden héten volt egy-két főzelékes nap. Nem, ettünk mindig húst, mint mostanában.
– Na ugye – üti le a magas labdát az asszony, legutóbb is megmutatták a laboreredmények, hogy sok a húgysav a véredben. Ez a sok zsíros cubáktól van. Lehet, hogy köszvényed lesz, mint VIII. Henriknek, meg Don Carlosnak, úri betegség.
– Miért, ti mit fogyasztottatok lánykorodban, mert nekünk voltak tésztás napjaink is, például túrós csuszás.
– Persze, sok tepertővel, tejföllel. Na mi mindig szerettük anyámmal a tésztákat. De főleg az édeseket. Mint a lekváros derelye, a cukrosnudli, vagy túrósgombóc, tejföllel.
– Meg tudnám enni én is ezeket, de sósakat jobban kedveltem – mondja a vezető, és nagyokat nyel a gondolatától is.  Aztán sorolja a kedvenceit. 
– Mi gyakran ettünk ám grenadir marsot is, ez magyarul krumplis tészta. És az öreg lebbencset, az öhönt. Nemcsak bográcsban lehet azt megcsinálni. Szinte belesajdul az éhség Géza gyomrába vezetés közben a kívánástól. És a jó öreg paprikáskrumpliról se feledkezzünk meg…
– Jó is az, de én mindig nagyon leveses voltam, jut eszébe a Borinak, – mert így hívják a feleséget. – Az anyukám csodálatos leveseket tudott csinálni a kis konyhakert terméseiből. A zöldséglevese felért egy húslevessel. Zöldbab, borsó, karalábé, karfiol, kell annál jobb? Néha kaptunk egy kis gombát az erdész szomszédtól, hát az isteni volt 
– Én még a spenótot és a sóskát is szerettem, persze bundás kenyérrel, egyedül a paradicsomot utáltam, minden formában. Leginkább a paradicsomos káposztát. De a gyümölcsleveseket is megettem.
– Jó is az, én édesszájú voltam. Tudod te mi az a császármorzsa. Hát az olyan vaníliás cukorba pörkölt gríz. És ne feledjük a tejbegrízt, az nem csak bébiétel volt, egy komplett második fogás. A tejbe rizs meg a gyümölcslekváros feltéttel már vasárnapi különlegesség. Aztán ott volt még a máglyarakás a lekvárokkal. Vagy az aranygaluska, egy-tál ételnek, – folyik tovább a múltidéző sokfogásos ebéd, pedig már két óra is elmúlt, és a feleség rántott szeletet csomagolt ebédre.
– Na de Bori, a rakott krumpliról se feledkezzünk meg, csak azért mert volt benne egy-két karika lókolbász… És a puliszkát ismered-e, nemcsak a románok eszik, anyám is megfőzte, tejjel, juhtúróval tálalta.
– És ha már a szegényes ételeknél tartunk, Géza, ott volt a cibere leves, meg a köménymagos, a pirított zsemle kockákkal, meg a babérleveles krumpli leves.
– Mindegy lenne már nekem, jöhetne a pirított darás tészta is, vagy a tojásos galuska… De álljon meg a menet ez már itt Ladány, ismeri fel a tájat Géza, és rögtön a tárgyra tér.
– És a sírgondozás előtt eszünk vagy utána? Nagyon megéheztem ettől a sok régi emléktől. De hova akartál kilyukadni ezekkel az egyszerű ételekkel? – kérdezi Géza, miközben befordulnak a temető utcájába.  
***
(És ezt kérdezem én is. Ha ez egy tárca, a szerzőnek kalkulálni kell azzal, hogy milyen lapban fog megjelenni.)
Mert ha ellenzékiben, akkor az lehet a vége:
– Látod fiam milyen jó, hogy még emlékszel ezekre a régi ételekre, mert ezentúl csak ilyenekre futja a nyugdíjunkból, de legalább nosztalgiázunk.
Ha meg valami kormánypárti blogban, akkor így fejeződik be:
– Nézd meg anyádat. Kilencvenkét évet élt, mert ilyen ételeket ettek. Ez a hosszú élet titka.
– Na, azért ott még nem, tartunk Géza – állítja le az asszony a férjét. Holnap őzgerinc lesz áfonyával ebédre. Csak azért tartottalak szóval, hogy el ne aludj a volánnál.
Ha meg egy bulvár lap számára készül tárca, és két kiöregedett celebről van szó történetben, akkor jól jön egy kis humor a végén.
– Mondtam neked Géza, hogy mivel ragaszd be a fogsorodat, ha horgászni mész a haverokkal, mert kiesik, és meg se találod. Most aztán eheted megint a régi főzelékeket.
De legjobb az abszurd befejezés, a független napilap vagy blog szerkesztői ezt szeretik a legjobban.
– Állj le Géza, állj le – veszi észre az asszony a bajt.
Géza arca kivörösödik, erei kidagadnak, fuldoklik, nem kap levegőt. A felesége kétségbeesve ütögeti a hátát, de hiába. Még ösztönösen lekormányozza a padkára a kocsit, de szeme felakad, a dödölle és a szilvás gombóc együtt, megakad a torkán a nagy beleéléstől, és ott fullad meg a temető kapujában…. 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr512894300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csega. 2011.06.07. 13:28:39

Nem rossz, féltem az elnyújtott felvezetés miatt, de a vége megmentette nálam.

Bocsánat, egy kis gonoszkodás:

Ha meg a Galaktika lap számára készül tárca:
- Kapitány, tér-idő anomáliát észleltem!
- Biztos benne?
- Igen. Bori anyukája 92 évet élt, ma 102 éves lenne, de már 20 éve meghalt.