Tárcán kínálom

Felelős szerkesztő: M. Szlávik Tünde Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (4) antal anikó (16) arany piroska (5) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (22) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (1) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (42) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (16) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi márton (1) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (6) kiser edina (12) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kulcsár (1) kulcsár attila (59) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (4) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (3) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (37) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (25) piro m. péter (8) piró m. péter (1) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (29) venyige sándor (3) veres roland (1) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • Gertrud53: Merész és pontos, nagyon ott van minden szó. (2018.09.24. 23:50) Boston – Massachusetts
  • Gertrud53: A végén ott a jellegzetes csavar, amit szeretek az írásaidban. (2018.09.24. 23:43) Jelenet
  • Gertrud53: (2018.09.24. 23:38) Temető, templomkert
  • Gertrud53: Szeretem a várost, ugyan nem ezt az arcat, de szeretem... (2018.09.24. 23:32) Csikágótól Kispestig
  • Gertrud53: Két év telt el és most megírhatnád a végsőt, a kilakolzatást... (2018.09.24. 23:28) A lakatos ebédje

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... Ésik Sándor blogja

2011.01.21. 14:31 Ésik

Bice-bóca és az elsuhanó világ

Címkék: ésik sándor

          

            A faluvégi platánsor csemetéit talán másfél évtizede ültették. Azóta már derék, terebélyes koronájukkal zöld alagútban búcsúztatják a fák az utazót. Gyakran járok arra, mivel félig meddig főközlekedési útnak számít. Ez az utolsó helység, mielőtt feltűnne születési helyem névtáblája. Amikor a fákat ültették, kint volt az utcán a falu apraja nagyja. Még azok sem maradtak otthon, akiknek nehezére esett a mozgás. Nem csak az idős, „minden lépése fáj” polgárokra gondolok. Két kezével a gereblyére támaszkodva nézett ki a jövő menő autókra egy kislány, akin a villanásnyi idő alatt is azonnal látszott, hogy sohasem lesz belőle egyenes járású sudár asszony. Az ilyen pillanat odaég az ember szemébe, agyába. Most is előttem van a vékony szálú drótkerítés, mögötte a kiskert, tavasz lévén tele bazsarózsákkal, nárciszokkal. A sátortetős ház az íves kontyú spalettával. Akkoriban jött ez divatba. Bezárva sohasem láttam, talán ezért rokkant meg a sarka az elcsordogált évek alatt, hiszen semmi sem támasztotta. Ismét és ismét arra járva számolgattam, hogyan szaporodnak a spalettás házak, mikor tűnnek fel másolataik más helységekben, ahol az utam vezetett. Cseperedtek a platánok, fakult a spaletták festése, teltek az évek.

            Azt a ferde vállú bice-bóca kislányt mindig csak a meleg évszakokban láttam viszont. A kapujuktól távolabb nem merészkedett. Benézett minden autóablakon. Talán a tekintetemet kereste. Ilyenkor mindig előre meredtem, de a szemem sarkából figyeltem. Szabálytalan, de szép arca volt, vonásai az anyjáéi. Sokszor állt mellette az oszlopnak támaszkodva. Soha nem láttam, hogy beszélgettek volna. Miért is, hiszen ott suhant el előttük a világ.

            Egyszer aztán a bolt előtt pillantottam meg az ismerős arcot. Szép vasárnap délelőtt volt, senki nem járt arra. Ő volt az, egy biciklin támaszkodott. Szétszórt végtagjai, esetlen tartása messziről elárulta az ismerősöknek, ő az. Ismerőse voltam én is, hiszen rég nem kerültem a tekintetét, szinte már köszöntünk is egymásnak. Ez a biciklis megoldás egészen kitágította számára a világot. Később már a falu távolabbi pontjain is láttam. Csak tolta, az ülésre támaszkodva. Gondoltam is rá, hogy jó volna elmondani egy másik ilyesféle ismerősömnek a kerékpár előnyeit. Nem ezen a vidéken, hanem egészen másfelé, ugyancsak egy kis faluban találtam rá. Az szegényebb hely, se platánsor, se kiskert, csak egy nagyon kicsi ház. Itt láttam először. Jókötésű, szép arcú, atlétatermetű fiatalember. Hóna alatt két vadonatúj mankó, az egyik lábán, vagy inkább annak a helyén, gondosan felcsipeszelve az akkurátusan élre vasalt nadrág. Vele is hamar elolvadt a távolságtartás. Nem tudom minden autóban megtalálta-e a kipillantó ismerőst, viszont volt rá ideje és módja, hogy keresse a tekinteteket.

            A lány utóbb ismét csak a kapuig jutott, valamiért letette a kerékpárt. Idősödő, elnehezedett anyja is egyre ritkábban tűnt fel mellette. Egy ideje már nővé érett gyermeke. Festette az arcát, szemét, száját és amennyire adottságai lehetővé tették, vagy éppen akadályozták, igyekezett divatosan öltözködni. Ezidőtájt ismét előre meredve vezettem a platánok alatt. Tekintetében kihívást hordozott az idegen, újszerű pillantás. Akkoriban szoktam rá, hogy inkább kerülök egy kicsit, de más úton hajtok haza. Aztán egyszer azon kaptam magam, hogy a régi útra fordulok, hogy megnézzem, ott van e még a régi ismerősöm. Vége volt egy nagyon fagyos, nagyon havas télnek, azt gondoltam, talán ki sem tud lépni a házból.

            Először azt láttam, hogy a platánok között nyitva van az égbolt, mert levágták a forgalmat akadályozó vastag ágakat. Kint volt a falu apraja nagyja, mint régesrég az ültetésnél. Az útszélre húzott ágakat aprították és hordták haza. Az én ismerősöm háza előtt nagy nehezen ráismertem az anyjára, ketten dolgoztak egy férfival, aki talán az apja lehetett. Őt még soha nem láttam. Elhaladtam mellettük. Külön hallottam az ő baltájuk, az ő fűrészük hangját.

Ám a lányt, és a biciklit hiába kereste a tekintetem. Már a bolt előtt jártam, amikor megpillantottam. Valahol belül, magamban. Gondolataimban egymás után csusszantak össze az előbbi másodpercek, egymás mellé a friss emlék filmkockái. A kijavított, és frissen lefestett spaletta képe a házuk ablakán. Az ablaküveg, amiben egy tizedmásodpercre feltűnt az autóm, és talán én magam. És ott maradt a tejfehér égről visszatükröződő sápadt felhők között egy szabálytalan, szomorú arc. Egy reményvesztett tekintet, egy mozdulatlan szembogár, amely nézte, hogyan suhan el az utcán a világ.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr492602736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.