Írta: Arany Piroska
Te voltál már farsangon? Mert azt mondta a tanító nénim, hogy írjuk le milyen volt a farsangi mulatság az iskolában.
Azt úgy is lehet mondani, hogy farsangi bál, mert van zene, és lehetne táncolni, ha akarnánk. De azért nem akarunk, mert olyan sokan vagyunk a tornateremben, hogy nem lehet ottan ugrálni egymás lábára, meg azért se nem, mert én nem is tudok táncolni.
Meg ha tudnék is, én nem merném Szilvikét felkérni, mert mondjuk, ha hívnám Szilvikét, és azt mondja, hogy nem akar velem táncolni, hát az olyan égő lenne, hogy meg se próbálom.
Énvelem nem is táncolna Szilvike, még ha jól tudnék is táncolni, mert ő csak Karesszel van egész délután, és végig figyeltem, hogy csak azzal sugdolóznak a bordásfal mellett, a kabátok közt.
Ja, elébb azt kell leírni, mert azt is mondta a tanító nénim, hogy írjuk le, hogy miért van a farsang.
Az nem csak egy kétnapos ünnep, mint a többi, és ez csak azért van, mert elmúlt a karácsony meg a szilveszter, és olyan marha soká lesz a húsvét, hogy közbe kitalálták a farsangot, ami a tél farka, csak rém hosszú. És ezért, hogyha unjuk a hideget meg a havat meg a sok cuccot, sapkát, sálat, csak a tavaszra gondoljunk, ami majdcsak eljön.
Na és hogy még muris is legyen a farsang, hát annak lehet öltözni, aminek akarunk, de leginkább ijesztősnek, hogy a tél megijedjen és elzavarjuk.
Nem mintha a tél törődne mivelünk, mert azóta is esik a hó. Ebből látszik, hogy ez a babonázás egy ócska szokás, és jobb, ha csak úgy teszünk, mintha elhinnénk.
A legjobb, hogy álarcot azt olyant csinálhatunk magunknak, hogy ne lehessen felismerni.
A lányokat mégis felismertem, pedig ők tündérnek meg királylánynak öltöztek, mert nekik nem számit az, hogy tél vagy tavasz, csak ők legyenek a legszebbek, meg nagyoskodtak, hogy még a szájukat is kifestették, és a tanító nénim egy szót se szólt, csak megengedte. Amin én csodálkoztam is, mert ha én valamit csinálok, még ha farsang van, akkor is beszól nekem. Én csak ezért az egyért szeretnék lány lenni, hogy nekem is mindent szabad legyen.
Akartam öltözni, én is, de nem tudtam mibe, csak a betmen jutott eszembe. Ám mostanában van megint a tévében Zorró, apukám kedvenc kiskori filmje, és ő az volt az iskolai a farsangon, hát legyek az én is, mondta az anyukám.
Nem akarta, hogy betmen legyek, mert anyukám szerint kitelik tőlem, hogy úgy menőzzek, mintha repdesnék, hogy leessek a bordásfalról, és mert Zorró úgysenem repül, csak lovagol, és a lovat úgyse lehet bevinni a tornaterembe, és azt mondta az anyukám, hogy Robikám csak egy kard kell neked meg fekete kalap, és varrok neked egy olyan libegős fekete gallért, és kész a Zorró.
Szerencsére nem is kellett varrni, mert a Szilvike anyukájának volt egy régi fekete selyem szoknyája, azt mondták egy maxi, amire én azt hittem, hogy az valami fiús ruha, hát nem bántam, hogy az legyen egy földig érő köpeny a nyakamba.
Csak az volt az égő, hogy mikor egyenként be kellett mutatkozni, hogy én kinek vagyok öltözve, akkor a kardom, ami a derekamra volt kötve, úgy beletekergőzött a Szilvike anyukájának abba a ráncos, bő szoknyájába, hogy teljesen elgörbült mire kiráncigáltam.
És hiába hadonásztam vele, avval már nem lehetett a Zé betűt suhogtatni, mert lekonyult, mert csak egy cipős doboz papírjából csinálta az anyukám, hogy nehogy valakit lekardozzak egy igazi karddal.
Na, de az még semmi, hogy engem a díjazós tanárok hogy kiröhögtek, de sajna hogy Karesz pont a Szilvikével, ahogy kicikiztek, a többiek előtt, hát azt nekem kibírni!
Ám a tanító nénim látta, hogy mindjárt elbőgöm magam, akkor visszahívott, mert kitalált egy újfajta díjat, amit úgy mondtak, hogy paródiadíj , és hogy én most a Zorró paródiája vagyok, amit én nem is értettem, de mégis jó volt, mert kaptam egy tábla mogyorós csokit.
Akartam törni belőle Szilvikének, de azt mondta, hogy a mogyi belemegy a fogába, és nem kért. Akkor már kezdett olvadni a csoki, hát micsináljak, az egészet én ettem meg, és még ittam kólát is, de két pohárral ám.
És mikor ittam már egyből rossz volt, meg olyan melegem lett, hogy nagyon gyorsan haza kellett futnom, és lehet, hogy nem is megyek jövőre farsangi mulatságra.
De azért ezt még nemtom biztosan, mert ha Szilvike ott lesz, akkor én vinnék neki olyan csokit, amibe nincs mogyi, és akkor énvelem sugdolózna, nem a Karesszel.