Írta: Petrozsényi Nagy Pál
Úgy esett, mintha dézsából öntenék. A szikkadt talaj szomjasan itta magába a sóvárgott nedvességet, a bokrok, fák, virágok felélénkülve hajladoztak a friss szélben.
A román–magyar határ mentén magas termetű férfi botorkált. Éjfél körül…