Tárcán kínálom

Alapító szerkesztő: Ésik Sándor Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (5) antal anikó (16) arany piroska (6) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (25) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (3) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (44) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (17) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (8) kiser edina (13) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kukuts csilla (3) kulcsár (1) kulcsár attila (68) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (5) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (47) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (40) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (26) piró m. péter (1) piro m. péter (8) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szalóki emese (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (30) venyige sándor (3) veres roland (2) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • M Szlávik Tünde: A huncut rigmus megfejtése maga is magyarázatra szorul: az esztováta (eszteváta, osztováta) olyan ... (2021.09.25. 17:23) A régi öregek, avagy pajzán történetek
  • Arany Piroska: Isten éltessen Vaskó Ilona! Nagyon tetszik a születésnapi monológod! Nekem is mostanában lesz az ... (2021.02.12. 11:37) Február tizenegy
  • csokosszaju: szia, mit tudsz Hófehérkéről? (2020.09.27. 23:02) Az örök menyasszony
  • bohmjo: Ez nagyon jó! Ahogyan a szavak és tettek újra és újra teljesen új értéket és hangulatot kapnak, a... (2020.09.05. 15:01) Tivadar
  • M Szlávik Tünde: @Farkas Molnár Péter: Köszönöm, Péter! Tárcát is hozhatnál magaddal... :) (2020.08.16. 16:46) Majom a köszörűkövön

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... M. Szlávik Tünde blogja

2014.05.23. 14:09 Ésik

Szűkmenet

Címkék: turányi tamás

Írta: Turányi Tamás

 

A bevásárlóközpontban lehetett először észrevenni, hogy jön a nyár. Kilátszottak a kismamák tetoválásai, egy vihogó nő szoknyáját vadul enni kezdte a mozgólépcső, mire leért, már alig takarta valami a combját. Nincs itt semmi, ami árthatna neked, valaki ezt firkálta sietősen egy prospektusra filctollal, nem biztos, hogy jól láttam. A mozgólépcső aljától nem messze egy bácsi állt, színes bermudában, felette szürke zakó, alatta szandál, a szemüvegén közelről látszottak a pókhálófinom repedések, amiken keresztül a semmibe meredt, az ánégyes plakát, az alján a letéphető telefonszámokkal, hogy ki látta, holnaptól lesz a villanyoszlopokra ragasztva.

A sportosztályon a kisfiú kihajtogat egy kék hegymászó-hálózsákot, keze alatt sikoltozik a cipzár, ahogy ide-oda rángatja, s közben mintha latinul beszélne; rögeszmésen azt gondolom, hogy visszafelé. Nem nézem tovább, mert kis híján elvágódok a fényes járólapra ejtett süteményen, meggyes – a félig széttaposott süti úgy mered rám, mint a Per Yngve Ohlin agyának állománya a lemezborítóról, amiről nem tudtam levenni a szemem, nem azért, mert halott és ezért egy cetlin kér elnézést, de hiába, mert nem fog emlékezni arra, hogy valaha élt; az a piros velő ott biztos nem emlékszik saját magára, állítólag meg is ették a többiek a fotózás után, ez teljesen érthető, a trópusokon is így mentik a menthetőt, ezek szerint ott északon is.

Lesütöm a szemem, sírás fojtogat. A magas lány a kérdőívvel a kezében közelebb jön, de ahogy meglátja az arcomat, elkapja a fejét, továbbsiet. Van itt egy stand, borotvát, ollót, késeket árul egy zsíros arcú, kellemetlen ember, uramnak fog szólítani, ha megállok, nem állok meg. Nagyon szeretném, ha utánam kiáltana valaki, akit ismerek, és kivinne innen, mert egyedül nem tudok kimenni. Most befordulok a vécébe, a rejtett hangszórókból lágy zene szól, az egyik fülkében valaki zihálva tépkedi a papírt, és nem hagyja abba, nem tudok a csapból inni, csak a forró jön, kimenekülök.

Az van még vissza, hogy egy anya üvölteni fog gyerekével, közben rájön, mennyien nézik, és ettől még jobban üvölt. De persze nem látom, anyámat látom és magamat, nincsenek lajhárok és nincsenek indiánok, azt te csak úgy kitaláltad, mikor felültem éjjel az emeletes ágyon, és azt ordítottam, hogy most másznak át felettem a kifeszített kötélen, egy komancs, egy lajhár, aztán megint egy és megint egy, és nem fogynak el, és olyan lassan másznak, hogy nem lehet kibírni, láttam a rést, akkor először, és (AKKOR NE NÉZZ ODA!) azóta nem nézek oda. Fiatalok egy csoportját nézem, körben állnak és leszegett állal nyomkodják a telefonjukat, nincs menedéke senkinek, odakint gyönyörű rövidülésekben úsznak a felhők, de felettük látszik a kék ég, és az ég fölött ott a fekete vákuum, csoda, hogy itt tart minket a fizika, halálig. Egy dal után kutatok a fejemben, meg kell nyugodni, hogy eltűnjön a dolgok közti rés, a telefont már mosolyogva veszem fel, te vagy az, hogy vagyok, jól.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr756198137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása