Tárcán kínálom

Alapító szerkesztő: Ésik Sándor Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (5) antal anikó (16) arany piroska (6) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (25) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (3) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (44) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (17) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (8) kiser edina (13) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kukuts csilla (3) kulcsár (1) kulcsár attila (68) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (5) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (47) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (40) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (26) piró m. péter (1) piro m. péter (8) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szalóki emese (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (30) venyige sándor (3) veres roland (2) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • M Szlávik Tünde: A huncut rigmus megfejtése maga is magyarázatra szorul: az esztováta (eszteváta, osztováta) olyan ... (2021.09.25. 17:23) A régi öregek, avagy pajzán történetek
  • Arany Piroska: Isten éltessen Vaskó Ilona! Nagyon tetszik a születésnapi monológod! Nekem is mostanában lesz az ... (2021.02.12. 11:37) Február tizenegy
  • csokosszaju: szia, mit tudsz Hófehérkéről? (2020.09.27. 23:02) Az örök menyasszony
  • bohmjo: Ez nagyon jó! Ahogyan a szavak és tettek újra és újra teljesen új értéket és hangulatot kapnak, a... (2020.09.05. 15:01) Tivadar
  • M Szlávik Tünde: @Farkas Molnár Péter: Köszönöm, Péter! Tárcát is hozhatnál magaddal... :) (2020.08.16. 16:46) Majom a köszörűkövön

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... M. Szlávik Tünde blogja

2012.10.26. 17:46 Ésik

A bolha és a katica

Címkék: ésik sándor


1.) A várbörtön mélyén hosszú-hosszú büntetését töltötte egy rab. Az őrön kívül éveken keresztül nem látott senkit. Nem sok idő elteltével − más élőlény nem lévén a cellában − egy bolhával kötött barátságot. Az oktalan állatról hamarosan kiderült, hogy idomítható. Nem véletlen, hogy odakint bolhacirkuszt csinálnak − gondolta a rab. Telt, múlt az idő. Egy évbe telt, amíg megtanította a bolhát a díszlépésre. Egy másikba, amire elsajátította a célba ugrást. Sok más kunsztot is sikerült belenevelnie az évek során, és közben mind meghittebb lett közöttük a kapcsolat.

− Ha én a bolhámat megmutatom valami cirkuszigazgatónak... − erre gondolt a rab a kiszabadulásához közeledve, míg aztán annak rendje és módja szerint el is következett a várva várt nap. Emberünk első útja a közeli cirkuszhoz vezetett.  A direktor első szóra fogadta. A volt rab benyúlt az inge alá, és az asztal szélén heverő fehér lapra helyezte a meglepetésnek szánt rovart. Így szólt:

− Nos, itt van ez a bolha … − Az igazgató várakozóan nézett előbb vendégére, majd a papírlapra. Néhány másodperc múlva a kissé hosszúra nyúlt hatásszünetben felemelte karját, odanyúlt, és a hüvelykujja körmének hátával szétnyomta az állatot. Kérdően nézett fel vendégére:

− Igen, és...?

 2.) Az öregember a hosszú őszön gyakran kijárt kertjébe. Derekát ropogtatva nézegetett fel a cseresznye- és barackfáira, visszaemlékezett a rengeteg hátfájdító permetezésre. A szőlőlugasok sárguló hulladozó levelei között felfedezte a katicákat. A kedves kis pettyeseket már régen barátságába fogadta, tudván, szövetségesei, mert nagy étvággyal pusztítják a levéltetveket. Tudta az öreg, hogy a november után mind elpusztul, amelyik nem talál magának rendes védett helyet.

Nagyszerű ötlete támadt. Összeseperte a napon megszáradt leveleket, és az ereszcsorgón belülre hordta. Oda, ahol nem éri sem eső, sem hó. Minden egyes villahegynyi lomb után félbehagyta a munkát és elindult a szőlőlugas alatt. Féltő gyengédséggel szedegette a katicákat kérges tenyerébe. Azok, mintha tudták volna, hogy gondoskodnak róluk, megadóan tűrték. Az öreg markának mélyén behúzták lábukat, nem mozdultak. Amikor a levelek közé gurultak, még egyszer szétnéztek hová kerültek, aztán elvackolódtak.

3.) A kert gazdája az első tavaszi napon óvatosan bontotta meg a halmot. Örömmel hívta a feleségét: nézd csak, mind megmaradt. Bementek a házba, és az ablakból figyelték miként kél szárnyra egy-egy katica. Az öregember előbb csak halkan magában kezdett el  dúdolgatni, "katicabogárka, szállj fel az égbe...". Aztán már a párja is, csak úgy csendesen. Nem telt bele fél perc, amikor iszonyatba dermedt a tekintetük. Egy csapat veréb darázsrajként surrogott rá a szétbontott levekre, és valamennyi katicát felfalta.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr174870192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

valahot · http://www.prb-webdesign.de 2012.11.11. 08:53:00

Kedves-irónikus-szép, meghitt kis rövid olvasmányok.
süti beállítások módosítása