Tárcán kínálom

Alapító szerkesztő: Ésik Sándor Társszerkesztő: Standovár Ágota Tárcáink célja nem csak az olvasó szórakoztatása, személyes jellegű műfaj. Az ilyen írásokat egy régi-vágású újságban a lap alján hozták, desszertként a vonal feletti nehezen emészthető cikkekhez. Az itt közölt darabokhoz tehát képzeljen hozzá az olvasó egy színvonalas sajtóterméket alapos elemzésekkel, tényfeltáró, leleplező riportokkal. Vagy ne... ******************************Kattintson a Címkék után a szerző nevére és olvasson a blogban korábban megjelent műveiből!

Címkék

andré ilona-ibolya (5) antal anikó (16) arany piroska (6) balku lászló (9) balogh adrienn (1) balogh géza (25) baracsi endre (1) béke zsanett (1) bódi katalin (20) boldogh dezső (1) borbély balázs (3) b tóth klári (21) csabai lászló (10) csengődi péter (44) cserbakőy levente (8) csupor béla (2) czimbula novák ibolya (3) dávid józsef (4) deák-takács szilvia (3) debreczeny györgy (7) dinók zoltán (9) dunai andrea (2) ésik sándor (54) farkas józsef (1) farkas molnár péter (17) fehér noémi (1) filip tamás (1) fülöp gábor (4) gaálné lőrinczi éva (3) galambos lajos (1) gáspár ferenc (1) habony gábor (6) hajdú erika (5) hajdu sára (1) hargitai ildikó (4) hornyik anna (1) huba ildikó (2) illés zoltán (12) janáky marianna (2) jónás ágnes (1) juhász zsuzsanna (3) k. rados marcella (2) kácsor zsolt (6) kántor zsolt (15) karádi zsolt (5) kecskeméti zsuzsa (8) kiser edina (13) kiss gréta henriett (1) kiss péter (1) kis mezei katalin (2) koch zsófia (1) kovács kinga (1) kováts judit (3) köves istván (1) kukuts csilla (3) kulcsár (1) kulcsár attila (68) ladányi fedák enikő (1) lajtos nóra (5) lampl zsuzsanna (7) láng judit (1) m. szlávik tünde (47) margittai h. ágnes (8) merényi krisztián (1) mirtse zsuzsa (5) molnár péter (29) mórotz krisztina (4) nagy (1) nagy farkas dudás erika (13) nagy istván attila (1) nagy norbert (1) nagy zsuka (5) nyolcas józsef (1) oláh andrás (3) onderó szilárd (1) onder csaba (1) orbók ildikó (2) ozsváth sándor (40) pataki zsuzsanna (1) pénzes ottó (1) péter béla (13) petrozsényi nagy pál (26) piró m. péter (1) piro m. péter (8) rácz lilian (2) rácz tibor (1) radnó györgy (13) réti jános (14) rimóczi lászló (14) rusai márta (1) ruszó marietta (1) seres ernő (3) simon adri (3) somorčík sz. rozália (27) sonkoly istván (1) standovár ágota (14) szakonyi gabriella (1) szalóki emese (1) szeifert natália (3) székely-nagy gábor (1) széll zsófia (2) szép szilvia (3) szilágyi erzsébet (2) szilágyi rohini (1) szőke imre (5) szombati gréta (4) szondi erika (2) szuhár csilla (1) t. ágoston lászló (1) tamás tímea (2) tornyi ferenc (10) turányi tamás (21) vajdics krisztina (5) váradi andrás (3) vaskó ilona (30) venyige sándor (3) veres roland (2) zajácz d zoltán (4) zápor györgy (9) zilahy tamás (5) zoltay lívia (1) attila (1) zsuka (1) Címkefelhő

Tárcáink kedvelői a nagyvilágban

Friss topikok

  • M Szlávik Tünde: A huncut rigmus megfejtése maga is magyarázatra szorul: az esztováta (eszteváta, osztováta) olyan ... (2021.09.25. 17:23) A régi öregek, avagy pajzán történetek
  • Arany Piroska: Isten éltessen Vaskó Ilona! Nagyon tetszik a születésnapi monológod! Nekem is mostanában lesz az ... (2021.02.12. 11:37) Február tizenegy
  • csokosszaju: szia, mit tudsz Hófehérkéről? (2020.09.27. 23:02) Az örök menyasszony
  • bohmjo: Ez nagyon jó! Ahogyan a szavak és tettek újra és újra teljesen új értéket és hangulatot kapnak, a... (2020.09.05. 15:01) Tivadar
  • M Szlávik Tünde: @Farkas Molnár Péter: Köszönöm, Péter! Tárcát is hozhatnál magaddal... :) (2020.08.16. 16:46) Majom a köszörűkövön

Linkblog

Most olvassák

Életkép, vázlat, rajz, csevej... M. Szlávik Tünde blogja

2011.12.01. 09:17 Ésik

bárhol lehet élni

Címkék: hargitai ildikó

Írta: Hargitai Ildikó

 

és bárhogyan. de ez nem a szabadság, hanem a behatároltság maga. bárhol lehet élni, és bárhogyan, csak istenhez hű legyél, mondta a nagyanyám, aki hű volt istenhez, hazához, hű volt a nagyapámhoz, még akkor is, amikor hetvenkét évesen elvált tőle. ezt mondta apám is, csak másképp folytatta. ha hű vagy a párthoz, az eszméhez, a tudáshoz, akkor bárhol élhetsz, és bárhogyan. a barátaim azt mondogatják mostanában, legjobb önmagához lenni hűnek az embernek. hát én hűséges voltam. először az apámhoz, mert nekem ő volt az isten. aztán mikor ez az isten derékban és egyéb helyeken törve nyilvánvalóan hűtlen lett önmaga istenségéhez, magam próbáltam helyébe lépni. akkor már volt kinek istene legyek én is, hát lettem, s voltam hűséges megint. lassan érő típus vagyok, nem jöttem rá azonnal, hogy istennek lenni hálátlan feladat, alaposan összetörve oldalogtam el, mást keresni, istent, hogy helyembe állítsam, s a hűs templomban találtam is. ők is boldogok voltak, hogy engem megleltek, s ajánlottak azonmód árván maradt gyermekeimnek új apát. ez is megvolt. csakhogy ő másképp gondolta, mint annak idején nagyanyám, majd apám. neki nem kellett isten a nyakára, volt ő elég isten egymaga mindannyiunknak. s úgy lett. elég jól eltelt, elmúlt az idő, elfoszlottak lassacskán mind férjek, apák, nagyanyák, istenek, most egymagam ülök a hetediken, a szél befú a panelfalon, fürdőszobámban bátran virágzik a penész, fogynak a kilincsek, izzók, kopik a szőnyeg, meg a cipőm, ablakaimból a vasgyárra látok. ha szebb a hajnal, fotót csinálok, pirkadat a gyár fölött, izzás, arany, meg vörös, csodaszép felhőket gyúr a gyár, amikor kedvez az idő. senki se volt hűségesebb hozzám, mint ez a gyár, és én se voltam soha, senkihez hűségesebb, mint ehhez a gyárhoz. tizenhat múltam, amikor először, s nem önszántamból beléptem kapuján, miután előző este egy önjelölt isten, ki akkor anyámhoz tartozott kijelentette, hogy nincs pénze taníttatni engem, reggel vár a gyár. mivel aznap még igen messze voltam az istenségtől, a hajnali négyharmincas busszal remegő gyomromat tenyeremen tartva minden elszánás nélkül indultam a gyár felé. szépen elszárnyalt az idő azóta, hogy hová, nem tudom, mert mióta nincsen istenem, az időben se hiszek, hozzá hűséges nem vagyok. csak a gyárhoz. nézem reggel, este, ha nem tudok aludni  a hold fényében, a decemberi ködben is őt keresem, hogy ott van-e még, szép-e, hogy csináljak-e róla megint fotót? van egy ablakom. van egy ócska konyhám. istenien főzök egyszerű, és bonyolult ételeket, és sok gyerekem is van, családom, mindenfelé, barátaim. nálam, itt a hetediken én magam lehetek, csak azt nem tudom, hogy minek? mert annyi hely nincs, hogy mind elférjünk itt, hiába főzök istenien, mert nincs annyi villa, meg ágy, nincsenek autók, és pénzek jegyekre, az utolsó vonat is korán robog el jobb városok felé. nálam a ruhák, ha száradniuk kell az asztalon álló szárítón lengenek, hogy lássák a gyárat ők is száradás közben, valami istenük nekik is legyen, annyi hely úgy sincs, hogy körbeülhessük az egyetlen asztalt, szék meg pláne nincs annyi, hova tenném, amikor nem rajta ül valaki? ki-kipillantok a gyárra amikor magamnak főzök, meg annak, aki éppen itt lakik, és a többiekre gondolok. hűséges sose voltam azt hiszem, mióta a legelső istenem összetörött. azt hittem persze, hogy az vagyok, de hűség-e az, amit kicserélhetek? hűség-e, ami jó nekem. mert ha jó, akkor természetes, hogy kitartok mellette, ha meg fáj, akkor miért is legyek hűséges? nem. talán soha nem is voltam én hűséges. itt hagynám a gyárat, leghosszabb kapcsolatomat, eszembe se jutna többet soha, ha tehetném, ha nem felejtődtem volna egykor itt a kölykeimmel, ha nem kényszerülnék hűségre a padlószőnyegemhez, melyen a felhők éppen olyan kisikálhatatlanul mocskosak, mint a gyáramból kunkorodó felhők ezen az adventi hajnalon.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarcankinalom.blog.hu/api/trackback/id/tr643428209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása