Írta: Debreczeny György
Na most tiszteljük a képeket, vagy ne tiszteljük?
787-ben ezen a napon fejeződött be a II. niceai zsinat, amelyet Eiréné bizánci császárnő hívott össze, hogy véget vessen a képrombolásnak. Ettől persze még később, például a franciaországi hugenották, a németalföldi kálvinisták, valamint az angliai puritánok mozgalmainak történetében is előfordult képrombolás. Úgy látszik, hajózni és képet rombolni szükséges.
Ó, fejedelmi, királyi nap!
Azután már csak röpke 826 esztendőnek kellett eltelnie, és kolozsvári országgyűlés fejedelemmé választotta Bethlen Gábort. Újabb 7 év múltán, 1620. október 23-án a besztercebányai országgyűlés mondta ki a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd trónfosztását, és Bethlent Magyarország királyává választotta. Vivat rex Gabriel! Éljen Gábor király! – harsogjuk hát együtt az egybegyűlt nemesekkel.
Mert volt idő, hogy Magyarországból nem csak egy volt, de három is.
Harsogjunk, örvendjünk, vigadjunk!
21 évvel később az Úr kegyelméből a katolikus írek Ulsterben több ezer új angol és skót telepest gyilkoltak meg. Úgy látszik, nem csak hajózni, és képet rombolni, de gyilkolni is szükséges.
Újabb 45 esztendő, és Szeged felszabadul a török uralom alól.
Még jóra fordulhat minden.
Mindössze 208 esztendőnek kell eltelnie, és 1894. október 23-án Budapesten megnyílik a New York Kávéház. Történetéről s jelenéről két bővített mondatban megtudhatunk mindent az égvilágon. Az osztályon felüli nemzetközi szállodalánc weblapján, angol nyelven.
De irány a dicső XX. század!
Mely annyira dicső, hogy a szövegszerkesztő nagy S-sel akarta írni a századot!
Hát kell ennél dicsőbb dicsőség manapság?
A világháborúk nem október 23-án kezdődtek, sem az első, sem a második. Micsoda szerencse, így megúsztam, hogy szóra érdemesítsem őket.
Azért valljuk be, malacom volt. Most is itt röfög.
Egy koca, egy porta. Egy az isten. A szegedi papucsnak nincsen párja. Tán a török vitte magával.
A google keresési javaslata: egy kocka egy család. A koca-kocka el van vetve, agrárnagyhatalom leszünk ismét. Elhullott naposcsibék hátán lovagolunk be Európába, ahol mi ugye mindig is tartózkodtunk.
De most aztán bele a közepébe! Mi nem ismerünk kényes kérdést!
Na szóval, 62 esztendővel a New York Kávéház megnyitása után történt itt valami.
Valakik lövöldöztek valahonnan valakikre, a térről mindenki elmenekült, kivéve a halottakat.
Őket elszállították. Számukat ma sem tudjuk pontosan.
„Egyes szemtanúk tizenkét olyan megrakott teherautóról számoltak be, amelyek a sortűz áldozatait szállították el a térről. Körömi Teréz kutató 234 áldozat nevét gyűjtötte össze. Kéri Edit 1000 főre becsüli a téren elesettek számát, Mikes Tamás pedig október 24 -én 820 halottat számolt meg egy ismerősével együtt, a Kerepesi temetőben, 50-es gúlákba rakva” – írja a Wikipédia. De mindez egészen pontosan 62 évvel és 2 nappal a kávéház megnyitása után történt, véres csütörtök néven is emlegetik.
Tehát már azt is tudjuk, hogy 1956. október 23-a keddi napra esett. A forradalom vagy ellenforradalom vagy népfelkelés elnevezései, mint látjuk, gyakorta változtak az elmúlt 55 esztendő folyamán. Talán nem mindenki tudja, hogy nem Budapesten kezdődött.
Reggel több ezer debreceni diák gyűlt össze az egyetem épülete előtt, énekelve, jelszavakat skandálva vonultak a pártszékházhoz, ahol Görbe János az épület erkélyéről elszavalta Petőfi Még kér a nép című versét.
Időben ezután következtek a budapesti események: a tömegtüntetés betiltása, majd engedélyezése és a továbbiak.
Ugyancsak nem október 23-án hangzott el, Nagy Imre és mártírtársai temetésén,
Magyarország (tetszenek tudni, a korábbi Magyar Köztársaság, s a még korábbi Magyar Népköztársaság) jelenlegi miniszterelnökének szájából a következő mondat: „…azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon erőszakot alkalmazni ellenünk.”
Ma, 2011. október 23-án talán ismét érdemes lehet őt idéznünk.
